Noha még a csíksomlyói zarándokok az ilyenkor zajló programok szerint felkeresik a történelmi Magyarország egykori határait a Gyimesekben, az Ojtozban, vagy az Úz-völgyében, és a vallási töltekezés mellett a történelmi ábrándozás is meghatározó része a búcsúi programoknak, egy Székelyföldön tartózkodó olvasónk már kora reggel vette a fáradságot, hogy köszönetet mondjon nekünk azért, ami valójában nem is a mi, hanem őseink érdeme. Mint írja, az idei csíksomlyói búcsú legnagyobb varázsa számára a Salvator-kápolnában tett látogatás, amelynek legrégebbi funkciójáról hírportálunk tudósított.
Tisztelt Hunok!
Évek óta járok a csíksomlyói búcsúra, és azt az elvet vallom, hogy békében és folyamatában is megfér egymás mellett a magyar őskultúra a keresztény szertartással. Hiszem és vallom, hogy a csíksomlyói Nyereg egy olyan szakrális hely a magyar történelemben, ahol kézzelfogható közelségbe kerül a múlt és a régmúlt, és a zarándokok ajkán felcsendülő máriás énekek messzebb távlatokba is elrepítik a gondolkodva hinni akaró embert.
A csíksomlyói búcsú számomra mindig legfelemelőbb és leglelkesítőbb, szembe könnyeket csaló momentuma a hajnali napfelkeltevárás, ahol a csángókkal együtt a hideg tavaszi reggelen közösen szemléljük, ahogy a Napba Öltözött Asszony a sötétség elmúltával birtokba veszi a természeti világot. Foglalkoztat az ősi szakralitás és a modern kereszténység kapcsolata, illetve annak összekapcsolási lehetősége, és idén az Önök cikke nyomán a Salvator-kápolnára is úgy tekinthettem, hogy nemcsak egy régi keresztény imahely, hanem őseink olyan meghatározó objektuma, ami köveiben, tájolásában és építészeti remekében azokat az időket eleveníti fel, amikor még teljes mértékben uralkodó volt a lelkiség és az őstudás.
Bármennyire is furcsának tűnik, de higgyék el, éreztem, mert érezni és hinni akartam, hogy a kápolnánál sokkal erőteljesebbé vált bennem a hit és a megvilágosodás, mint a korábbi alkalmakkor, mert tudtam az Önök cikke jóvoltából, hogy több évezredes őskultúra helyszínén állhatok. Ezért sem tudom elfogadni azokat, akik úgymond ki akarják sajátítani a csíksomlyói hangulatot, érzetet és az egész hely lelkiségét, és csak egy keresztény ünnepként tekintenek rá a fogalom jelenlegi értelmezése szerint, mert úgy érzem, hogy az igazi őskeresztények, az igazi ősmagyarok és az igazi ősvallás követői egy tőről fakadnak, és folyamatosságban léteznek.
A Salvator-kápolna által Csíksomlyó így egyszerre jelképezi az összmagyar ünnepet, a Székely himnuszt és a Boldogasszony Anyánkat, illetve Babba Máriát és azokat a tudós embereket, akiket évezredekkel ezelőtt is már táltosoknak neveztek.
Tisztelettel:
Horváth István
Budapest – Csíksomlyó
Hunhír.info