Miként lett muszlim – a múlt héten Kenderesen eltemetett – özv. Horthy Istvánné? Miért lép fel a “szélsőjobboldal” ellen Edelsheim-Gyulai Ilona fia? Ezekre a kérdésekre próbál választ keresni a Heti Válasz. Hozzátesszük, sajátos válaszokat. Ugyanis arról hol tehet a néhai kormányzó, hogy leszármazottjának elgurult a gyógyszere, unokája megtagadja a magyar ősiséget, és az egészséges nacionalizmus helyett a világpolgár kozmopolitizmusát választotta.
Felhördülést keltett a hazai szélsőjobboldalon, amikor kiderült, hogy 2012-ben az Új Színház igazgatóváltása elleni petíciót aláírta ifj. Sharif István Horthy is. A levélírók Dörner György kinevezése ellen tiltakoztak, az egykori kormányzó Angliában élő unokája pedig a kilátásba helyezett „kulturális tisztításról” szólva emlékeztetett: azt, aki utoljára ilyesmiről beszélt, úgy hívták: Joseph Goebbels.
Pedig akik az exkormányzó leszármazottaiban önnön radikalizmusuk legitimációját keresik, rossz ajtón kopogtatnak. A legjobb példa erre ifj. Horthy, valamint a múlt héten Kenderesen örök nyugalomra helyezett édesanyja, akinek temetése előtt, nyilván szélsőjobbos szimpátiatüntetéstől tartva, a fiú azt kérte: „Semmiféle politikai kampányra a búcsúzás szomorú alkalmát senki ne használja fel.” Persze aki ismeri a családtagok emigrációban eltöltött évtizedeit, világpolgár mivoltukat és világnézetük alakulását, nem lepődik meg mindezen – fogalmaz a Heti Válasz
Az újság szerint Ifj. Horthy, illetve édesanyja az elmúlt évtizedekben egy különös, szinkretistának nevezhető spirituális irányzat hívévé vált. Az indonéziai hátterű Subudról van szó, melynek alapítója, Muhammad Subuh Sumohadiwidjojo 1925-ben állítása szerint olyan tapasztalást élt át – mintha egy tűzgömb szállt volna a testébe -, amit felsőbb erőknek tulajdonított, s aminek következtében valósággal eggyé vált a világegyetemmel. Miután Horthy megismerkedett a tanokkal, Indonéziába költözött, elvette feleségül az alapító unokáját, és felvette a Sharif nevet. Kisvártatva édesanyja – Rahmaniyah néven – is a lelkiség követőjévé vált.
Ezek után pedig megismerkedtek az iszlámmal, és keresztény hitük mellé felvették ezt a vallást is. „Katolikus muzulmán vagyok” – hökkentette meg a nézőket Edeslheim-Gyulai Ilona 2008-ban Kepes András Különös történetek című riportfilmsorozatának Indonéziában forgatott epizódjában. Mint kifejtette, neki nem okoz gondot szentmisére járni és iszlám imákat mondani vagy éppen megtartani a ramadánt (fiának pedig naponta ötször földre borulva elvégezni a muszlimok szertartását) – olvasható a Heti Válaszban.
Azzal semmi gondunk nincs, hogy Horthy unokája milyen vallást választ, de még azzal sem, hogy menye is iszlámhívő lett. Ez az ő belső ügyük, ezzel a kérdéssel csak magukkal számolhatnak el. Annál nagyobb gondnak tartottuk és tartjuk a Horthy-unoka elmebeteg kirohanásait az Újszínház ellen, illetve a megfeleléskényszeres, (vagy szívből jövő, és ez még rosszabb) hozzáállását édesanyja temetése kapcsán, amikor ő is beállt a szélsőjobbal riogató huhogók táborába.
A Horthy-család máig élő kultusza egyedül a kormányzónak köszönhető, illetve hősi halált halt fiának, néhai Horthy Istvánnak, és azért, ami a legfőbb hadúr életútjában a legfontosabb. Vissza akarta szerezni az ősi magyar jussot, ennek rendelte alá politikáját. Ez a hibáit is elhomályosítja, és a két világháború közötti Magyarország kilábaltatása a trianoni terrordiktátum okozta sokkból, a nemzet összefogása olyan történelmi és spirituális teljesítmény, hogy méltán emeli Horthy Miklóst nemzeti nagyjaink közé. És hogy egy hozzá képest törpe senki – hiába vér szerinti utód, – hova korcsosul a magyar identitás felvállalása helyett, azt végképp nem lehet Horthy nyakába varrni.
Magyarországon csak az szélsőjobbozik, meg retteg, akinek agyát olyan hatások rágják gonosz féregként, amelyek irányítottan az új honfoglalók érdekeit szolgálják.
Kostás Roland – Hunhír.info