Teret nyertek az 1968-as párizsi diáklázadáskor hangoztatott ideológiák, melyek keresztényellenességet, a hagyományos társadalom szükségtelenségét, az ember énközpontúságát hirdették, ahol az embereknek csak jogaik vannak, az államnak pedig csak kötelességei – mondta Szájer József. Pedig pontosabban is fogalmazhatott volna, mert mindig a maszatolás miatt van a többség erdőben.
“Mi magyarok komolyan vettük, hogy saját sorsunkat magunk akarjuk irányítani, és helyre akarjuk hozni az elmúlt húsz évben elkövetett hibákat – mondta az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke a Lakiteleki Népfőiskola keleti nyitás kollégiumának hallgatói előtt, Nemzetpolitika az Európai Parlamentben címmel tartott előadásában. Az alaptörvény abból a kiindulásból született, ha helyre akarjuk hozni a hibákat, akkor az alapoknál kell kezdeni – tette hozzá. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az elvi kérdéseknél Magyarország rögtön beleütközött az “univerzalista ideológiába”, mely mára uralkodóvá vált az Európai Parlamenten belül. Szájer József szerint egyre inkább csak a gazdaság határozza meg az együttműködés alapjait, “eltűntek a bennünket összetartó elemek”.
Ennek előzménye volt a politikus szerint, hogy teret nyertek az 1968-as párizsi diáklázadáskor hangoztatott ideológiák, melyek keresztényellenességet, a hagyományos társadalom szükségtelenségét, az ember énközpontúságát hirdették, ahol az embereknek csak jogaik vannak, az államnak pedig csak kötelességei. Ez a fajta gondolati irány lassan átvette a hatalmat Európában – tette hozzá. Az univerzalista ideológia számára elfogadhatatlan, hogy a magyar alaptörvénybe belekerült a keresztény gyökerekre utalás – mondta. Emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányba nem került bele a keresztény-zsidó gyökerekre történő utalás, annak ellenére, hogy az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépéseket kereszténydemokrata politikusok tették meg. Magyarország nem illik bele abba az univerzalista ideológiába, ami uralja a mai Európai Unió parlamentjét, ezért valójában “nem rólunk szól ez a történet”, hanem egy ideológiai vita középpontjába kerültünk – fogalmazott Szájer József.
A fideszes politikus szerint létezik a kettős mérce, “ahol nem az számít, hogy ki mit csinál”. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament legutóbbi vitájában lényegében egy “bírósági eljárás folyt”, ahol nem adták meg azt a lehetőséget, hogy megfelelő módon megvédje Magyarország álláspontját, mert csak másfél perc felszólalási időt kapott. Szájer József hozzátette: a legelemibb európai elveket durván megsértik, valójában ideológiai szembenállásról szól a Magyarországgal szembeni eljárás.
A polkorrekt politikai elit soha nem mer, tud beszélni a 68-as események magyarországi lecsapódásáról. Pedig begyűrűzött teljes mértékben a puhuló Kádár-rendszerbe is. A 68-eszméket idehaza sajátos, magyarra fordított módon elég sokan átvették, az akkori generáció is két részre szakadt. A 68-az nézeteket idehaza propagálókra, és az uralkodó szocialista eszméket elfogadókra. Az előbbihez nagyobb arányban köthetek a zsidó fiatalok, akik a benne kisebb létszámmal részt vevő magyar fiatalokkal együtt alkották ezt a pólust. A szoci eszméket elfogadók között nagyobb létszámban voltak a magyarok, kisebben a zsidók. A választóvonal nemszármazás, hanem a nézetek alapján húzódott meg. A magyarországi 68-as lázadó generáció aztán pont a függésváltás után került szembe egymással. Ekkor jött elő a származás alapján történő szembenállás az egykor egységes, és együtt “harcoló” közösség tagjai között. A magyar 68-as mai szóhasználattal élve nacionalista lett döntő többségben, a zsidó 68-as meg cionista. Mára egyértelmű, hogy a párizsi diáklázadásokat ugyanahhoz a körhöz tartozók generálták, akinek az ősei a nagy francia forradalmat.
Ikon – Hunhír.info
