Nincs egyértelmű összefüggés egy ország gazdasági helyzete, illetve a radikális jobboldali pártok támogatottsága között – erre az általános következtetésre jutott Alina Polyakova amerikai szociológus napokban publikált tanulmánya, amely az Eurozine című internetes lapban jelent meg.

Bár az elmúlt néhány évben a hazai és a nemzetközi sajtóban publikált írások egy része arról számolt be, hogy a gazdasági visszaesés hatására tovább erősödhetnek a különféle szélsőséges jobboldali tömörülések, Alina Polyakova szerint ennek nem sok jelét látjuk egyelőre.

A szakértő úgy véli, hogy a radikális jobboldali pártokat és szavazóikat elsősorban nem a gazdasági megfontolások mozgatják. „Ehelyett az etnonacionalizmus, a kisebbség- és bevándorlás-ellenesség, illetve a kultúra hanyatlásának retorikájából összegyúrt ideológia egyesíti őket” – fogalmaz a szakértő.

A válság előtt indultak

A terjedelmes tanulmány az elmúlt húsz év statisztikáit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a radikális jobboldali pártok választási eredményessége egyáltalán nem függött össze az egy főre jutó GDP változásával, de még csak a munkanélküliek számával sem.

Polyakova kifejtette, bár az egyén szintjén ténylegesen megfigyelhető valamilyen gyenge összefüggés a gazdasági helyzet, illetve a szavazói hajlandóság között, ennek bizonyításához további kutatásokra lenne szükség a szélsőjobboldali szavazók körében.

Az amerikai szociológus szerint amíg Nyugat-Európában a szélsőjobboldali pártok már a válság előtt erősödni kezdtek, addig Kelet-Európában nem látunk hasonló trendet. „Sőt az 1930-as évekhez hasonló radikalizálódás sem figyelhető meg” – hangsúlyozta Polyakova elemzése.

Hunhír.info – hvg.hu

Hunhír.info