Nagyon ritkán nézek tévét. Pedig szeretem a híreket, akárcsak a fapásztor, Szilszakáll a Gyűrűk urában. De se otthon, se itt Angliában nem szeretem az egyoldalúan, a cionista média által manipulált híradókat. De most, csakis és kizárólag angol szállásadónőm invitálására és kedvéért, nézzük a híradót a BBC1-es csatornán.

Mutatják a Bangladesben összedőlt ház szörnyű katasztrófáját, a romok alá temetett sebesülteket és halottakat, és ezzel összefüggésben az angol Primark divatcég ruhagyártási szokásait a világ legolcsóbb munkaerő piacán, Bangladesben. Nyilatkozatokat is közzétesz természetesen a Primark vezetősége, muszáj neki, különben drasztikusan visszaeshet a forgalma. Szegény nagyon olcsó bangladesi dolgozókat, főleg ruhagyári asszonyokat, beparancsolták dolgozni annak ellenére, hogy már előző nap láthatóan repedtek a gyárépület falai.

A Primark Európa legolcsóbb divatüzlet hálózata. Olyan olcsó, hogy a vásárlók üres bőröndökkel érkeznek vidékről, sőt távoli országokból is, majd megpakolt bőröndjeikkel mennek haza, közben pedig alig költöttek valami pénzt.
Az áru elég csinos, habár a minősége hagy némi kívánnivalót maga után.

Most persze sokkolta a látvány az angolokat, fintorognak a Primarkra, tátott szájjal és hitetlenkedve nézik a képeket. Na, de a híradó megy tovább. Át a háborús hírekre Szíriából. Ismét sokkoló képek, sérültek, halottak, aggasztó és szívszorító hírek. De ez már nem érdekes. Szállásadónőm felém fordul és mesél, aznapi munkahelyi történeteket, mindennapi dolgait. Mintha ott se lenne a tévé.

Mert Amerika megdemokratizálós háborúi és népirtásai nem hírek. Mintha csak levegő lenne, vagy nem is létezne. Távol van, minden nap mutatnak onnan valamit, és az ottaniak talán nem is tűnnek szenvedő embereknek, hiszen ugyebár, mint tudjuk a tévéből, Amerikát meg Angliát terrorizálják.

Szinte érthetetlen ez, hogy nem érdekli az embereket az a háború, nem érdekli őket se Irak, se Líbia, se Szíria, Afganisztán se, ahol saját fiaik is harcolnak az amerikaiak oldalán és sokszor életüket vesztik egy számukra ismeretlen hatalom érdekeiért.

Szállásadónőm segítőkész, kedves, jó ember, akit általában mélyen megindít minden emberi tragédia. Kivéve ez. A média agymosása olyan pszichológiai jelenség, amit nagyon komolyan kell venni. Ugyanúgy kúszik a tudat homályos területére, ahogy a reklámok, és öntudatlanul vezérli a viselkedésünket.

A médiaszakemberek a pszichológia mesterei. A technikát, amely ugye üres és semleges, jóval is és rosszal is meg lehet tölteni. Sajnos ez a jó találmány, a tévé, ma már gonosz erők és a legsötétebb fekete mágia játékszerévé vált.

R.GY.K.
Essex

Hunhír.info