Szörényi Levente Alföldi Róberttel, az általa jóváhagyott rendezővel ismertette szerdán az István, a király rockopera szereposztását. A mára már legendásnak mondható darabot az ősbemutató 30. évfordulójának alkalmából állítják színpadra augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az abszolút főszereplő, Koppány szerepében a narkós, gagyitévés bulvár-celeb, Stohl “Buci” András.
Istvánt a Madách Színház színművésze, Feke Pál, míg Koppányt Stohl András fogja alakítani, a Krónikás Blaskó Péter, a Táltos Novák Péter lesz, Asztrik László Zsolt, Laborc pedig Szemenyei János. A három női főszereplő mind a Nemzeti Színház művésze, Rékát Tompos Kátya, Gizellát Radnay Csilla, míg Saroltot Udvaros Dorottya alakítja majd. Kisebb szerepekben látható lesz Simon Bogi, Bánfalvi Eszter, Csépai Eszter, Schneider Zoltán, Hevér Gábor, Znamenák István, Makranczi Zalán, Józan László és Farkas Dénes. Mintha valamelyik Király utcai orfeumban, vagy romkocsmában lennénk.
Alföldi Róbert, a rendező szerint az István, a király esetében is fontos, hogy 20-30 évenként színpadra állítsuk, hogy ránézzen a korra, amelyben élünk. Az István, a király, valamint a szintén a Roberta rendezte Kőműves Kelemen alapproblémája – folyamatosan építünk valamit, ami aztán leomlik, és magyar harcol magyarral – nem bonyolult társítással a mai korban is aktuális, bár nem szeretnék historizáló előadást létrehozni – fogalmazott Alföldi.
A liboldó “sztárrendező”, a Nemzeti Színházat végre elhagyó főigazgató kijelentette: a szerepekre jól éneklő, “neves” prózai színészeket hallgattak meg, és a végső döntésben komoly szakmai szempontok játszottak közre, a kiválasztott szereplőkre az énektanár és Szörényi Levente is áldását adta.
Hogy Szörényi mire adja az áldását, és mire nem, az k-ra nem érdekel már senkit sem. A zsinóros mellényes “pántlikás sztárzenész” bármit mondhat, az számít csak, hogy mennyi a produkción a lé. Éppen úgy, mint a Kádár-érában, amikor az 1973-as kukaborítgatós eltiltást leszámítva tejben-vajban fürdette őket a rendszer, és Erdős Péter K. Anyád, a hanglemezgyár fura orrú ura is nyakra-főre adta ki lemezeiket, bármilyen formációban is játszott ez az ál-lázadó.
Elfogadom Szörényi erőfeszítéseit az őskultúránk megismertetése terén, de ettől még nem változik meg véleményem, hogy egy minden rendszerhez simuló profithajhász, akit úgy ráncigál dróton Szörényi Szabolcs felesége, a nagy hatalmú pántlikás könnyűzene-nagyasszony, Rosta Mari, mint egykoron Kemény Henrik bábművész a bábjait. Nem vitatatom: Koppány szerepe is ikonná vált az elmúlt harminc évben, mert olyan meghatározóra sikeredett, hogy generációk lázadói tudták magukévá tenni.
Azzal most nem foglalkozom, hogy jelentett-e Vikidál Gyula, a mobilos ős-Koppány a kádári hatóságoknak, mert ez abban az időben, amikor általa lett Koppány a Koppány még a színfalak mögött játszódott. De Ő, Vikidál, a kovácsból lett elementáris erejű művész hitelesen sugallta azt a Koppány-képet, amit mi is magunknak a lelkünkben felépítettünk. Ő Koppány volt a Kádár-érában, az átkosnak mondottban, amely 1983-ban legalábbis kifelé, sokkal nemzetibbnek TŰNT, mint a mostani, más csillagos úgymond demokratikus berendezkedés.
Harminc év után most egy narkós celeb, egy gagyimédiás Buci veszi fel Koppány gúnyáját. Még az is lehet, hogy valami szivárványszínű gönc lesz rajta, mert ugye a művészetnek is tükröznie kell a sokszínűséget. Hát, ilyen korban élünk, és ezt nagyon jól mutatja a szereposztás. A mindenki által ismert és elfogadott, hihetetlen művészi erejű cigány, Deák Bill után meg a gagyitévés Novák Péter a másik meghatározó hírnök, Torda táltos szerepében. Agyrém! Igen, az is. Meg totális kór- és korrajz. Ezt hozta nekünk a csillagváltás. Feketén, fehéren és kéken.
Lajtabán Pál – Hunhír.info
