Kampány indult Magyarország ellen, amiben a külföldi sajtó is részt vesz, s csak ritkán kérik ki a budapesti kormányzat véleményét is. Sok esetben a külföldi politikusok és újságírók a tények vizsgálata helyett a magyar ellenzék megalapozatlan és hibás kritikáját veszik át, átfogó ismeretek nélkül. A kormány meg tehetetlenkedik ahelyett, hogy végre már agyagba döngölné őket.
Az alaptörvény negyedik módosításának megvannak a nagyon világos és elmondható indokai, amelyekből kitűnik, hogy a cél nem a hatalom megragadása és megerősítése volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szájer József európai parlamenti képviselő a kritikákra válaszul. A fideszes politikus szerint a kritikák továbbra is megalapozatlanok és felületesek, konkrét kifogást nem tartalmaznak.
Szájer József az Alkotmánybíróság jogköreiről szólva elmondta, a testület nem vizsgálhatja, semmisítheti meg az alaptörvény módosítását, csak a jogszabályokkal teheti ezt. Hozzátette, hogy a szakmában folyik vita arról, mi a teendő, ha az Ab nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat, hiszen semmilyen szankcionálási, felülvizsgálati lehetőség sincsen ilyen esetekben. Szélsőséges példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság akár az összes hazai törvényt hatályon kívül helyezheti, hiszen a jogi lehetősége meg lenne rá.
A fideszes európai parlamenti képviselő azt mondta, kampány indult Magyarország ellen, amiben a külföldi sajtó is részt vesz, s csak ritkán kérik ki a budapesti kormányzat véleményét is. Véleménye szerint sok esetben a külföldi politikusok és újságírók a tények vizsgálata helyett a magyar ellenzék
megalapozatlan és hibás kritikáját veszik át, átfogó ismeretek nélkül.
Szájer József beszélt a hallgatói szerződésről is, amelynek szerinte “az alaptörvényben a helye, és aki ezt nem veszi tudomásul, az a demokráciát kérdőjelezi meg”.
A politikus szerint a demokratikus folyamat része, hogy az adófizetők beleszólhatnak abba, hogy az állam mire fordítja a pénzüket. Úgy véli, a hallgatói szerződés kérdését övező viták is nyilvánvalóvá tették, hogy alkotmányos szintű szabályozásra van szükség.
Mindig a megfelelés kényszeres magyarázkodás. Érvelni, az valahogyan nem megy. Pedig csak annyit kéne mondani: ha diktatúra van, hogyan lehet mégis ellenvélemény, illetve miképpen szivárog ez ki külföldre. De ami a legfontosabb: talán nem azzal kéne mindig foglakozni, hogy ki visel oroszlános mellényt, meg egyebek, hanem végre leszámolni a hazagyalázó páholyokkal, hálózatokkal, szektákkal és “jogvédőkkel. De erre nincs kormányzati akarat. De olyan ország sincs Európában, amelyet ilyen szinten rágna a belső féreg, mint Magyarországot. Amely állítólag már nem liberális demokrácia, hanem nacionalista diktatúra. Ha az lenne, ilyen gondokkal nem kéne nap mint nap szembesülni.
Kostás Roland – Hunhír.info