Orbán Viktor úgy látszik nem véletlenül mondta még ősszel, az Országgyűlésben, egy kérdésre válaszolva, hogy „nem a diktatúra ellen harcolt a 80-as években, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát”.
Közvetve ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amelynek alapján a Belügyminisztérium 50 millió forintból pályázatot indított a közfoglalkoztatottak részére. A szerencsés nyertesek pedig boldogan utazhatnak a 14 magyarországi szállodába, amelyek zömében a magyar tenger partján várják a közfoglalkoztatásban megfáradt vendégeiket.
A soha nem megvalósuló, egyébként is életképtelen szocializmus, a kádári diktatúra érdeme, hogy nagy tömegeknek tette lehetővé a nyaralás, és a nyaralásból, turizmusból megélés örömeit, csak vissza kell gondolni a zánkai úttörőtáborokra, a SZOT-beutalókra, a hideg virslire és a langyos kőbányai sörre, a bambira, és az elsózott hekkre. Zimmer Ferivel pedig talán mindenki találkozhatott.
Természetesen mindennek ára volt. Például az, hogy a kötelező foglalkoztatás mellett a fizetéseket államilag szabályozott módon, mesterségesen alacsonyan tartották. Vagyis mindenkinek dolgoznia kellett, akár akart, akár nem, akár szükség volt a munkájára, akár nem. Akár volt értelme annak, amit csinált, akár nem. De nyaralni – szinte ingyen – minden nyáron mehetett. Persze ez utóbbit a diktatúra vezetőinek kegyéből.
Ha valakinek ismerősnek kezd tűnni a történet, akkor ez valószínűleg nem véletlen. A közfoglalkoztatásban résztvevők államilag, egységesen szabályozott minimális bérért, sokszor igencsak mostoha körülmények között dolgoznak. S gyakran teljesen értelmetlen munkákat végeztetnek velük. Ráadásul a munka még csak nem is önkéntes, hiszen, amennyiben valaki nem vállalja el a munkát – a kádári közveszélyes munkakerülés következménye helyett – „csak” a munkanélküli ellátását veszti el. A kormány egyébként nem is nagyon titkolja, hogy esze ágában sincs legalább minimális megélhetést biztosító béreket adni ezeknek az embereknek, akik jelentős részének legnagyobb bűne, hogy nem találták meg az egymillió új munkahelyet.
Ám a kedves vezetők most mégis úgy döntenek, hogy együtt érezve velük, a normális bérek juttatása helyett, gyakorlatilag ingyenes nyaralási lehetőséget biztosítanak számukra. Na persze nem mindenkinek, hanem a közfoglalkoztatottak igencsak kis hányadának, százezrekből, százaknak, hiszen a balatoni nyaralás drága mulatság és a pályázati keret nyilván hamar ki fog merülni. A jó szándékot feltételezve ez inkább pótcselekvésnek tűnik, a saját lelkiismeretük megnyugtatására szolgál. Rossz esetben pedig tényleg komolyan gondolják a dolgot.
A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa.
Hunhír.info