Biztosra vehetjük, hogy miután a częstochowai kolostort Nagy Lajos király („Anjou eredetű a kép” dr. Kopera Félix krakkói múzeumigazgató szerint) rendelkezése nyomán magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben, és miután a kegyképet Opelni László, Nagy Lajos király ajándékát (képet) unokaöccse, Lengyelország kormányzója adta át a kolostornak, a kegykép is Magyarországról származik.

Biztosra vehetjük, hogy miután a częstochowai kolostort Nagy Lajos király („Anjou eredetű a kép” dr. Kopera Félix krakkói múzeumigazgató szerint) rendelkezése nyomán magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben, és miután a kegyképet Opelni László, Nagy Lajos király ajándékát (képet) unokaöccse, Lengyelország kormányzója adta át a kolostornak, a kegykép is Magyarországról származik.

A Jasna Góra-i kolostor története és jelentősége szorosan összefügg az ott őrzött Szűz Mária kegyképpel, amelyet magyarok “FEKETE MÁRIA” néven ismernek. A kegykép XVIII. századi másolata a Szegedi-alsóvárosi volt ferences templomban látható.

Opelni László herceg 1382. augusztus 9-én kelt oklevelében a kolostornak adományozta Częstochowa helységet és javadalmait. Ez egy hiteles tudósítás a kolostor alapításáról.

A történeti források csak a XV. század elejétől tesznek említést arról, hogy a kegyképhez nagyobb zarándoklatok vezetnek. A hagyomány szerint 1430-ban rablók támadták meg a kolostort, azt felgyújtották, a szerzeteseket kardélre hányták s a csodatévő képbe karddal is belevágtak és ezek a sebhelyek a képen mai napig láthatóak. A megrongálódott képet 1430-1434 között a király javítatta ki.

A XV-XVI. század folyamán a kegykép kultusza egyre növekedett. Csodatételekről, csodás gyógyulásokról írnak a korabeli források és a kolostort zarándokok tömegei keresik fel.

1430 után a megrongálódott, fából épült templomot lebontották és helyébe új templomot emeltek. Ezen építményből a mai napig szinte semmi sem maradt meg, mert a XVII-XVIII. századi nagy átépítések a kolostor arculatát teljesen átformálták.

A XVII. században fel lettek építve a védőfalak is s így alakult ki a kolostor maihoz hasonló formája. A vallási és nemzeti érzés elválaszthatatlanul fonódik itt egybe a csodatévő kegykép, az Istenanya, Lengyelország Királynéja tiszteletében.

Fájdalmas Istenanya és Várfal-kapu

1891-ben építették. A kaput valaha a legbelső kapuval a várárkot áthidaló felvonó híd kötötte össze, ezért Várfalkapunak is nevezték, mert a várfalat töri át. A kaput és a kolostort László opolei herceg képe díszítette, aki a kolostor kicsinyített mását tarja a kezében.

Jasna Górán sok volt a gyóntató, azonban kevés volt a hely. Építettek egy kápolnát “spowienice-t”. Ezen kápolnában Boldogasszonyról kiállításokat rendeztek és elnevezték Mária teremnek. Jelenleg itt tartanak gyűléseket és konferenciákat.

Az Istenanya csodatévő képének kápolnája

A kápolna három részből áll, amelyek nem egy időben épültek. Az első rész a legrégibb. A kápolnának ez a része gótikus stílusú, mennyezetét XV-XVI. századi, angyalokat ábrázoló freskók díszítették. Hossza 10,5 a szélessége 6,5 méter. Régen falait kordován bőrrel borították. Ilyen bőrökből 1585-ben Bolognetti bíboros 732 darabot a kolostornak adományozott. Más adományozok drága szöveteket, selymeket és damasztokat, adtak, melyekből szintén falborítás készült. a borításokat valaha a liturgiai színek szerint válogatták. A falakat jelenleg bőrborítás takarja. (1967-es adat)

A kápolna szentélye őrzi a kolostor kincsét a csodatévő képet. Legendás történetéről már írtunk. (Szt. Lukács etc.) Most magáról a képről kell írnunk: az egy 3 részből álló, 122×82 cm nagyságú hársfalapra feszített, hegyi krétával lealapozott és az ábrázolást tempera technikával lefestett vászon. A Kép Szűz Máriát mint Istenanyát ábrázol a bal karján ülő Jézussal, aki könyvet tart a kezében. Mária ruhája és palástja kobaltkék, aranyszínű liliomokkal díszítve. Jézusruhája kárminpiros, aranyszínű virágmintával. Az Anya és gyermek fejét aranyozott ezüstből készült gloriola övezi. Ez az ábrázolás az 1430-34 közötti restaurálás eredménye. A jelenlegi festékréteg alatt egy korábbi, esetleg koraközépkori ábrázolás rejtőzik.

Az így leírt képet azonban ebben a formában sohasem lehet látni; XVIII. századtól kezdve a képet “felöltöztették” s ezen szokás a mai napig fennmaradt. A “ruhákat” drága kövekkel, gyöngyökkel és fémszálas hímzéssel ékítették. Ezekből a ruhákból jelenleg öt darab van s közülük hármat a múzeumban tekinthetjük meg. A ruhák teljesen befedik az alakok testét s csak az arcok, a kezek és a gyermek lábfeje látszik ki a ruha nyílásain.

Mária és a gyermek Jézus fejét korona ékesíti, amelyekből szintén több van: az elsőt még IV. Ulászló és Elenóra hercegnő ajándékozta. A korona annak a kifejezője, hogy a częstochowai Szűzanya Lengyelország Királynéja. A koronát VII. Sándor pápa engedélyezte, de erre csak az Itália földjén kerülhetett sor 1655 a római Szent Péter bazilikában. Az első lengyelországi koronázás 1717-ben szeptember 8-án valósult meg.

A következő koránozás 1910-ben valósult meg s ezt koronát X. Pius pápa ajándékozta. 1966-ban, Lengyelország fennállásának 100 évfordulóján a képet az ún. milleneumi koronával ismét megkoronázták.

A kegykép tulajdonképpen oltárkép, a mostani oltárt Ossolinski kancellár 1650-ben adományozta a kolostornak. Tölgyfából készült, ébenfa borítással. Ezüst díszítései egy híres gdański ötvös Chrystian Bierpfaff alkotásai. Az oltár a lengyelországi korai barokk művészetnek talán a legszebb darabja. Az oltáron látható jogart és országalmát a lengyel asszonyok adományozták az I. világháború után. Az aranyrózsát és az aranyszívet pedig II. János Pál pápa az 1979. évi látogatásakor. A képet a XVI. század végétől függöny takarja el. A függönyt a szertartások előtt harangszó kíséretében felvonják. A jelenlegi kép 1673-ban színezüstből készült.

Tehát a częstochowai kegyképről bizonyossággal lehet állítani, hogy Magyarországról származik. Tény az is, hogy a török hódoltság megszűnte után, amikor a márianosztrai pálos kolostor és templom újjáépítése megtörtént, (1729) a częstochowai kegykép egy másolatát Márianosztrára hozták, és a templomban, mint egy ajándék kép képet helyezték el, egyben megköszönve a magyar pálos rendnek az alapítási kegyet.

A márianosztrai pálos Madonna legújabb megkoronázása 1983. október 2-án volt. Ezen a napon Lékai László esztergomi érsek a magyar Szent Koronával ékesítette fel a márianosztrai pálos kegyképet. Ennek a ténynek a világi magyar történelmet érintő hatása csak jóval később, de annál hatásosabban jelentkezett, bizonyítva ezzel a pálos rend, a magyar Szent Korona és Magyarország közötti mély összetartozást.

A magyar alapítású rend

Befejezésül: A magyar Pálos-rend alapítója az Özséb nevet vette fel elődjétől, aki Szent Euzébiusz vértanú Pannonia első ismeretes vértanúja Valerianus uralkodása alatt (235-259).

Özséb a II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban. Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az 1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas című brévéjével.

Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs.

A magyar pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét, amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót vagyis hitet nyerhet újra az elkövetkezendő időkben.

Bakk István- Bakk Erzsébet szentozseb.hu

A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával.

Hunhír.info