A kormány nap, mint nap új és újabb tervekkel áll elő. Ez nem lenne gond akkor, ha a korábbi terveikből bármi jó is megvalósulna. Nem véletlenül fogalmaztunk úgy, hogy „bármi jó”. Ugyanis ezeknek a terveknek közös jellemzője, hogy belőlük a rossz dolgok szinte mind megvalósulnak, ezek azonban egyáltalán nem visznek minket közelebb a jóléthez, az ország válságából való kilábalásához.

Sőt, úgy tűnik, hogy egyre inkább a mélybe taszítanak, hiszen a nyár végén megjelent adatok is azt támasztják alá, hogy vagy a kormányzati tervek, vagy megvalósításuk erősen közrejátszanak a gazdaság mélyrepülésében.
Itt rögtön megemlékezhetünk az első Széll Kálmán tervről, amely valószínűleg gyorsasági rekorder a megbukott kormányzati tervek képzeletbeli versenyében. Sajnos az egyik alapját jelentő Magyar Munka Terv jó néhány pontját sikerült a kormánynak –pár kompromittálódott szakszervezet hathatós segítségével –megvalósítania. Ilyen például az új munkatörvénykönyvének csúfolt rabszolgakódex. Ennek „eredményeit” egyre inkább tapasztaljuk és a java, a keserű ébredés valószínűleg még hátra van.

A kormányzati tervhivatal most ismét kiböffentett egy új ország –és világmegváltó tervet, amely nem más, mint a „Wekerle Terv, a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája.” Ez egyáltalán nem vicc, ez ugyanis az terv címe. Miután a kormányfő megnyilvánulásai szerint számára – a Videoton kupaszereplésén kívül – jelenleg legfontosabb a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés, ezért rögtön olvassunk bele a brosúra munkahelyteremtéssel foglalkozó részébe. A kőkemény másfél oldal rögtön belecsap a lecsóba. Nem elégszik meg a hazai munkaerő-piaci problémák megoldásának lehetséges módozataival, hanem egyből az egész Kárpát-medencét, mint egységes munkaerőpiacot képzeli el. A mindig rosszra gondolók azt is hihetnék, hogy a Kárpát-medence trianoni utódállamain, a képzeletbeli revansot azzal akarja elérni a kormány, hogy exportálja azokat az ötleteit, amelyek nálunk már megbuktak. Ez nem így van, de a Wekerle Terv pármondatos, teljesen kidolgozatlannak tűnő részei olyannyira általános gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek nem méltók a névadó munkásságához. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány jelenlegi munkahely-teremtési politikája óriási ellentmondásban áll a tervben szereplő, elsősorban a szakképzésre, a jól képzett munkaerőre épülő elgondolásokhoz képest.
Míg Wekerle Sándor valóban gondolkodhatott az egységes Kárpát-medence gazdaságának folyamatos fejlesztési stratégiájában addig a jelenlegi utódoknak csak az álmodozás maradhat. Nemcsak a számunkra kedvezőtlen politikai tényezők miatt, hanem azért, mert a hitelezők és az unió által gúzsba kötött magyar gazdaság még ilyen földrajzi léptékben is erős versenyhátrányban kezd kerülni a szomszéd államokkal szemben. Először a megcsonkított országunkban kellene az elkeserítő helyzeten javítanunk, hogy ilyen szépeket tudjunk álmodni. Egyelőre azonban úgy néz ki a dolog, hogy valakinek az édes álmodozás, másoknak a keserű ébredés jut.

A szerző foglalkoztatáspolitikus, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Hunhír.info