A kormányfő szerint (múlt hét csütörtök) jöhet az “erőteljesebb béremelés időszaka”. Hitelből nem lehet béreket emelni – legalábbis kedden -, béremelések nem lesznek, egyébként is szörnyű helyzetben vagyunk – ez pedig most csütörtökön hangzott el.
Ezek után már csak azt kell megállapítanunk, hogy hol járt, amikor ezeket mondta, és máris tudhatjuk, hogy kinek és miért nyilatkozta ezeket.
Ha mégse tudunk rendet tenni a nyilatkozatok vagy inkább kinyilatkoztatások és a magyar valóság között, akkor elegendő a statisztikát segítségül hívni. Bár a statisztika, mint tudjuk mindig annak kedves, aki éppen hamisította, de az azért mégis egyértelmű, hogy idén – legalábbis eddig – a reálkeresetek jelentősen csökkentek. Nemcsak az infláció vártnál nagyobb emelkedése miatt, meg közvetve a kormány adó-és járulék terveinek szárba szökése miatt, hanem azért is, mivel a cégek jelentős része egyáltalán nem hajtott végre bérkompenzációt. Nem hajtott végre, még annak ellenére sem, hogy tavaly a kormány kijelentette, hogy senki sem járhat rosszul az adóváltozások miatt és a bérkompenzációt és az elvárt béremelést kötelező végrehajtani, különben irgum és burgum lesz.
A kormány elvárásaival szembeni dac egyébként különösen azoknál a multinacionális áruházláncoknál fájó, amelyek éppenséggel kiugró nyertesei voltak az elmúlt 22 évben regnáló kormányok gazdaságpolitikájának, és amelynek következményeként – többek között – hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi kisvállalkozások százezrei mehettek tönkre.
Természetesen a kompenzációk elmaradásában a kormány is hamiskártyásként játszik, hiszen időközben kivették a munkaügyi felügyeleti vizsgálatok kötelezően végrehajtandó részeiből a kötelező béremelések ellenőrzését. Igaz, hogy ennek sok jelentősége amúgy sem lenne, hiszen – például – Pest-megyében összesen 9 felügyelő foglalkozik ezzel a területtel.
Még szerencse hogy közben „rendbe tették” az egészségügyi béreket – igaz, a dolgozók egy része semmit sem kap, a többség béremelése pedig pá rezer forint bruttóban. Ez a nyilvánvaló ellentmondás a nyilatkozatok és a valóság között pedig azt fogja eredményezni, hogy az egészségügyben továbbra is tragikus lesz a szakképzett munkaerő hiánya.
Összességében csak a fenti példák alapján is levonható az a következtetés, hogy a kormány összevissza beszél ezen a területen is, a helyzetért jelentős felelősség terheli, a valóság pedig köszönő viszonyban sincs a kommunikációval. Be kellene fejezni végre.
A szerző a Jobbik szakpolitikusa, országgyűlési képviselő.
Hunhír.info