Becslések szerint idén jóval többen indulnak szezonális munkát vállalni Ausztriába és Szlovéniába. Csak a nyugati határszélről már több tízezren keresik rendszeresen ily módon boldogulásukat. Sajnos egyre gyakoribb, hogy az ősz eljöttével már vissza sem jönnek, csak legfeljebb még a családot is kiköltöztetik.

A kivándorlás elsődleges oka, hogy a magyarországi bérek jóval alacsonyabbak, szinte elenyészőek, mint például a sógoroknál, a kormány egymillió új munkahely teremtéséről szóló ígéreteit pedig immáron csak Háry János klasszikus lódításai között tartják számon.

A lódítás a napi kommunikációban is folyamatosan fellelhető, akár a munkaerő piaci statisztikai adatok kormányzati értelmezését nézzük, akár a szóbeli kinyilatkoztatásokat (például a szakképzett és megbecsült, önmagára büszke munkaerő fontosságáról), és az ezekkel köszönő viszonyban sem lévő valódi intézkedések kapcsolatát figyeljük.

De nemcsak a nyugati határunk ürül ki lassan, hanem az egész ország, hiszen a németországi szakképzett munkaerő-nélküliség hatalmas elszívó erőt jelent. Nemcsak a Mercedesnek éri meg foglalkoztatni a szakképzett munkaerőt ötödannyi bérért itt Magyarországon, hanem a Németországban tevékenykedő cégek is jól profitálnak a hozzájuk beáramló olcsóbb magyar munkaerőből.

Míg a kormány ebből a helyzetből a kitörést abban látja, hogy egyre inkább támogatni kívánja a szakképzettséget nem kívánó munkahelyek létrejöttét, szétzilálja a szakképzést, követelmények nélkül ad óriási támogatásokat a multiknak, addig az igazi megoldás ennek pont a fordítottja.
Tényleg nem tűnik fel nekik, hogy a tartós gazdasági fejlődés kulcsmomentuma a jól képzett munkaerő? Ezt bizonyítja pont a hazai munkaerő elszívása. Ha itthon a képzetlenséget, a nívótlanságot támogatjuk, akkor az ország végképp lemond a fejlett országok csoportjába vezető útról. Azon fejlett országokéról, ahol a nálunk is ismert, rabszolga foglalkoztatóként emlegetett multinacionális cégek teljesen másképpen viselkednek az ottani munkaerővel. Sajnos itthon viszont a multik többsége egyszerűen beszélő szerszámként tekint a magyar munkavállalóra. Ennek eltűrése vezet a gyarmati bérekhez és kiszolgáltatottsághoz, amelynek az lesz a hatása, hogy a mobilizálhatóbb – általában fiatalabb – szakképzett munkaerő egyszerűen távozik az országból. Ez a munkaerő azonban kulcsfontosságú, hiszen csak velük teremthető meg a hazai vállalkozások tartós erősödése, gyorsan pótolni nem lehet, így az ország végképp elveszíti esélyét a gazdasági válságból és az adósságspirálból való kitörésnek.

Sokszor olyan érzése van az embernek, hogy a kormány is ingázik. Az inga egyik szélső kilengése a kommunikációjuk, a másik a tetteik.

Bertha Szilvia
a Jobbik országgyűlési képviselője
Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság
Jobbik Gazdasági Kabinet

Hunhír.info