Születésekor még nem vált népszerűvé a Krasznahorka büszke vára kezdetű dal, utóbb a politikai propaganda nyomán mégis megismerte az egész nemzet – írja a liberális hvg, s az újság már a cikk címével is jó nagyot akar rúgni a magyarságba. A magyar történelem meghatározó épített környezeti emléké leégése kapcsán egyeseknek csak az jut eszébe, hogy miként lehet felhasználhatnak egy káreseményt a revíziós, nacionalista, uneuropéer pusztabunkók kioktatására és helyretételére.

Bizonyos körökben, ahol a világ történelmének legnagyobb, semmivel össze sem hasonlítható tragédiája és igazságtalansága nem egy ország keresztre feszítése, hanem a zsidó holokauszt, szinte sportot űznek abból, hogy mindenbe belepiszkítsanak, amely a több ezer éves magyarság tagjainak identitáserősítését, és a jelenlegi határokon átívelő lelki-szellemi egyesítését szolgálhatja. Az ősi magyar sasfészek leégése számukra nem jelent semmit, hiszen nem a galíciai batyusok, hanem a Kárpát-medencét ősidők óta lakó és uraló ősnép fiai építették, és a vár pusztulása arra lehetőséget ad, hogy a tragédia kapcsán beletapossanak a Krasznahorkára hivatkozó miniszterelnök lelkivilágába is. Csakhogy nem abba piszkítanak bele. A többségébe, amikor a vár, a róla szóló közismert dal kapcsán Trianon-giccsként jellemzik a revíziós törekvések idején született műalkotásokat, azt az egész kultúrkört, amely az érzelmekre építve akarta szolgálni az egész csonkaországot megmozgató Nem, nem, soha! életérzés erősítését. Lehet persze a felsőbbrendű magabiztosságával lekicsinylően és megalázóan beszélni a trianoni giccsről, aztán meg rinyálni, hogy a múltjával szembenézni képtelen magyarság hétköznapjait nem tölti ki a holokausztra való állandó emlékezés.

…Krasznahorka égő várának fényénél meg kell kérdeznünk és meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá teszik” – aktualizált évszázados ideológiát március 15-ei ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A március 10-én lángokba borult felvidéki kastély nem először tölti be állami fiesztán a szabadság szimbólumának szerepét. A Krasznahorka büszke vára kezdetű dal felcsendült például az 1940-ben Horthy Miklós tiszteletére rendezett hódolati ünnepségen is. Erre a kormányzó két évtizedes országlásának dicsőítése mellett az is okot adhatott, hogy akkor két éve, a trianoni békeszerződés revíziójaként – rövid időre – ismét a magyar trikolór lobogott Krasznahorkán.

… A boldog békeidőkben született dal összefonódott az irredentizmussal. A rendszerváltás után viszont a mű, amelynek nyúlfarknyi szövegét kevesen tudták fejből, új erőre kapott Csipkerózsika-álmából. Nemcsak a „magyar nótát” népszerűsítő Máté Ottilia, valamint az úgynevezett „nemzeti rockot” játszó Kárpátia zenekar repertoárját színesíti, hanem számos más, szélsőjobboldali körökben felkapott előadóét is – méltatlankodik a hvg firkásza, a biztosan nem kuruc identitású Balázs Zsuzsanna.

Koldus Kálmán – Hunhír.info