Lehetséges elvi alapja a mindenkori együttműködésnek, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják a rendi büszkeséget kialakító azonos szintű tényezőket azzal is, hogy az egyszerűbb emocionális szerepet a közvetlen környezetből adódó puszta ész logikájára építik, – azonos versenyelőnyök érvszerű feltárásával, biztosításával.

Leghatékonyabb motiváló erő – talán minden esetben – a kiugró vitézi jeles teljesítmény, azaz sarkallás a büszkeség teremtésre, és nem fordítva, hogy a kiváló eredmények következménye a büszkeség. Tehát a vitézi magatartást megjelenítő büszkeség-pszihológia nem válik egyértelművé az „amúgy” kifejezés magyarázata nélkül. Mert a vitézség esetében a büszke embert átható jóleső, jogos önérzet nem azonosítható az önmagát túlmenően sokra tartó, öntelt magatartással. Mert a büszke személyre valló, fenséget sugalló erő a nemzet hőse és a katonák megszólításában, megnevezésében a Horthy-korszakban és azt követően is a Vitézi Rend tagjainak kitüntető címe.

Ugyan a tudományos kutatómunka eredményeként a vonatkozó rendelet áttanulmányozása után a Rend alapítására nézve azt állapíthatjuk meg, hogy egyikben sem történik említés arról, hogy a kormányzat Vitézi Rendet alapított volna. A történelmi hűség kedvéért ki kell mondani, sem rendelet, sem törvény nem született, mely a Vitézi Rend létrehozásáról intézkedett volna. Mindazok az írások, megnyilatkozások, melyek arról szólnak, hogy Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó, vagy a magyar törvényhozás Vitézi Rendet alapított volna, egyszerűen nem igazak, valótlanok.

Csak az igazság az, hogy Magyarország kormányzója és az akkori kormány, gróf Teleki Pál vezetése mellett a vitézi telkek adományozásáról szóló jogszabály végrehajtásával, az ugyanebben a rendeletben szabályozott formában életre hívott Vitézi Széket bízta meg, – és ezt az új szervezetet hatósági jogkörrel ruházta fel. Teleki az új hatalmi rend társadalmi bázisát is igyekezett kiszélesíteni: létrehozta a Vitézi Rendet. A Vitézi Szék 1920 novemberében tartott harmadik ülésén döntött arról, hogy a felavatott vitézek és a Vitézi Szék tagjainak közösségét ezentúl Vitézi Rendnek nevezik. A háborúban kitüntető hadviselteknek vitézi címet és telket adott, amit az elsőszülött fiú örökölt. A Vitézi Szék első ülésén az ország kormányzóját, Horthy Miklóst választotta meg elnökének, aki azután a harmadik ülésen elfogadott szervezeti szabályzat értelmében a „Vitézi Rend Főkapitánya” címet kapta. Így a „vitézivel” azonosulni tudó pedig büszkén vallja magáénak mind a vitézt, mind pedig a vitézi viselkedést, akár rendre, testületre, személyre nézve.

A Vitézi Rend mai feladata nemcsak a hagyományőrzés, – hogy pihentessük az időt a történelem emlékein, hanem mint a folyamatos elismerés részese a Kárpát-medencében a tiszta jövőkép formálásában is találja meg helyét. A kényszerű lélekelemzés analógiáját sugallja a hiteltelen történelemben a „kakukkfiókák” (hatká!) megvetése és egyben a bizonytalansági kockázat veszélyét tárja föl a „királyi sarjakkal” való egybevetés, melyet az „amúgy büszkeség” kifejezés pikantériájával nyomósít a közvélemény. ”A küzdelemből főként azok kerülnek ki győztesen, akik jobban szeretik a küzdelmet a sikernél.” (Blaga)

Igenis! Annak okáért a sikerintézmény a büszkeség nevet viseli. A tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága – mondja Honegger.

AZ ÉRDEKEK SZEDTÉK SZÉT, ÉS AZ IDŐ EGYESÍTI A VITÉZI RENDET.

Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info