A teljes választókorú népességen belül a Jobbik 2011 utolsó negyedévére lényegében beérte a második helyezett MSZP-t, a fiatalok körében pedig egyértelműen a második helyre került azáltal, hogy a 37 év alatti szavazók közel harmada szavazna rájuk – áll a Tárki kutatásában. Tulajdonképpen ebben semmi meglepő sincsen, egy mai fiatalnak mit is adhatna a megfelelés-kényszeres, lendület nélküli, már nemcsak súlytalanná, hanem nevetségessé is váló MSZP Ujhelyikkel meg hasonlókkal. A liberális kutatók arról bölcsen hallgatnak viszont, az ifjú és harcos sokadik generációk milyen erőt képviselnek a Fidesszel, illetve a Jobbikkal szemben.
Nagyon úgy tűnik, hogy az internet és a tömegkommunikáció világában jelentik a legnagyobb veszélyt, de ez csak a médiafelületeken domborodik ki, adott társadalmi egymásnak feszülés esetén mérni sem nagyon lehetne nagyságukat, olyan csekély a súlyuk. A liberális Tárki elemzése viszont megmutatja, hogy az elkövetkező időben még jobban erősítenie kell a pozícióit a Jobbiknak a 168-37 éves korosztály körében. Ennek talaja lehet a mindenkori fiatalság jellemző hajlama, a lázadás- készség. Csak az nem mindegy, hogy mi, vagy ki ellen. A spanyolviaszt sem kell feltalálni, a modell ugyanaz lehet, mint a Kádár-rezsim vasfüggönyös világában, ahol nem lehetett szidni a Szovjetuniót, mégis szidták, ahol tiltották a farmert, a hosszú hajat, mégis előbb-utóbb a viszonylag kisebb réteg után a fiatalok nagy többségénél győzedelmeskedett. Először küllemben, aztán ideológiában is. Most talán csak annyi a változtatás, hogy egyszerre, egymás mellett kéne futtatni a két “programot”.
A Tárki által is jellemzett célközönség politikai irányultsága így lassan már adott, ezt kéne a Jobbiknak még markánsabbá tenni az egyes emberek személyiségére apellálva, figyelembe véve a lázadást, mint életkori szükségletet. Természetesen a lázadó valami ellen lázad, de ha ez jól elő van készítve, akkor nem ok nélküli, mint a James-Dean-féle kultuszfilmben, hanem nagyon is okkal, céltudatosan.
Lázadásának alapja pedig az uniformizált, vagy más néven globalista, multikulti korban az egészséges nacionalizmus, a gondolati, szóbeli síkon felvállalt irredentizmus, és a több ezer éves múlt okán is hirdetett magyar szellemi különlegesség. És lázad az ellen, ha ezeket veszélyeztetik, ha ezt el akarják venni tőle, ha helyette mást akarnak reá kényszeríteni. Lázadásának muníciót ad a tudás, a hiteles múlt ismerete, és a gondolati keleti nyitás is. Székelyföldtől Kazahsztánig, és még tovább… Öltözködésében, viseletkultúrájában is a múltból táplálkozik, a hétköznapi megjelenésében is hangsúlyozza markánsan, de nem maskarába öltözötten a több ezer év folytonosságát, legyen az egy nyakék, egy karkötő, egy ing, vagy egy tetoválás. Az eddigi szubkulturális, kereteket tágítja minden területen, a filmtől a színházon át a zenéig, a közösségi összejövetelekig, táborokig, koncertekig. Szabad egyén, aki a hasonlónak örül, és ezt a sokszor azért megbecstelenített jelszót ismét tartalommal tölti meg a jó idetartozni érzetében.
Meg akarja magát mutatni, nem retteg, nem fél, és nem mondja azt, hogy Trianon örök. Nem köszöni meg, hogy tagjai lehettünk az Európai Uniónak, hanem úgy foglal állást: örüljenek, hogy bevittük oda ezer éveinket, és lehet, hogy most gazdagabbak és erősebbek, de nélkülözik azt a tudást, amit az idők kezdete óta birtokolunk, és utódainak mi is tovább adunk. Azt hangsúlyozza, hogy éppen ezért sem gyarmatlakó, sem adósrabszolga, sem megalkuvó nem akar lenni. Nem érdekli, hogyan uszít hazája ellen a világ, mert egy több ezer éves nép történelmében egy-egy átmeneti időszak csak elhanyagolható porszem.
Ezért is üdvözöltem, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke is a szellemi, gondolati megújulásra, térkitágításra helyezte a hangsúlyt programalkotó beszédében. Ez a megállapítás vonatkozhat ugyan minden generációra, de leginkább a 18-37 év közöttieknek adhat újabb löketet. Hiszen előttük a jövő, a magyar jövőért való szellemi, ideológia harc. És sokkal szimpatikusabb és felemelőbb, mint az állandó nyivákolás, szélsőségesezés, és rettegés. Az ellenség erre nem tud reagálni, legfeljebb hazaffyzik. Pont ez a lényeg. Mi, az egyharmad azok vagyunk, de ti tudtok, akartok azok lenni, ha nem, miért nem? Ja, hogy nem. Hát akkor kicsik vagytok , senkik vagytok, sajnálatosak vagytok…
Kiss Péter – Hunhír.info
