Nem látom a tükröt, azaz mintha kihalt volna a kontroll, rohan a világ egzisztencia-szakadékába: Mindenki és bárki csak és kizárólag megfelelési kényszer alatt hajlandó gondolatait nyilvánosság elé tárni. Holott mindenki tudja, érzi – Orbán Viktor szavaival élve – „Róma Elveszett” és a világ összes „hódolója” Rómát élteti!

A világ „háttérhatalma” képtelen a saját maga által hozott banktörvényeket realizálni, képtelen elhitetni a világgal, hogy nem a pénznyomtatás által nő a termelékenység.

Hogy, hogy nem, az emberek rájöttek, illúziót, vak hitet közvetít a legfejlettebb társadalom. (Talán nem biztos, hogy az erőszak társadalma, a legtökéletesebb társadalom!)

Tulajdonképpen senki, soha nem bírálja a regnáló rezsim-oligarchia tetteit, hiszen az önmaga megsemmisüléséhez vezetne, mivel az a többség, a nép akaratának letéteményese ellen, vagyis a demokrácia alapjai, azaz a hatalom, vagyis a társadalmi berendezkedés ellen vétene. Azaz a demokrácia, a mindenkori diktatúrák legbecstelenebb valóságát kérdőjelezné meg.

Pontosan ezért – lázongjon Afrika, hőbörögjön Kelet, veszítse el hatalmát nyugat – még sosem fordult az elő, hogy egy regnáló hatalom, önként, dalolva, megadta volna magát, vagyis a haldokló Amerika elhiteti, a világgazdasággal, hogy nélküle nincs jövő, sőt, nélküle lehetetlen egy olyan típusú átrendezőség, amely életképes lenne. Ha viszont a kizsákmányolt világ, ez ellen lázongna, akkor egyértelműen és világosan a világ tudomására hozza, hogy az emberek olyan anarchikus rejtett energiákkal átalakíthatják a világ társadalmi hit-teológiáját, amely többé megszüntetné az egyén fölötti uralkodást.

Nos, szüksége van-e a világnak arra, hogy pillanatok alatt, megváltoztassa a világ működését? Mindenki tudja, hogy így nem lehet, bár a tudat alatt, mindenki változtatna.

Gavallér János

Hunhír.info