Először hamburgeradóként dobták be a köztudatba a tegnap elfogadott újabb szegényellenes sarcot, majd kiderült, hogy a törvénytervezetnek semmi köze a hamburgerhez. Az egészségvédelem ürügyén meghozott hozott szigorítások nem sérthették legegészségtelenebb élelmiszereket árusító multicégek érdekeit.
Úgyhogy a hamburger és a gyorséttermekben árusított egyéb élelmiszerek kikerültek a különadóval sújtandó termékek köréből, ám az újabb megszorítás nem maradhatott el, valamivel pótolni kellett őket. Így jött az ötlet, hogy adóztassák meg az állítólag túlságosan sok cukrot és sót tartalmazó, ezért az egészségre káros élelmiszeripari termékeket.
Érdekes módon azonban a száz százalékban érintett só és cukor nem tartozik a különadóval sújtott termékek körébe. Tehát a boltban ezután is olcsón vehetjük meg a sót, és annyit szórunk belőle ételeinkbe, amennyit csak akarunk. Az ételízesítők és levesporok után viszont szigorúan behajtják a különadót, amit a forgalmazók egyből át is hárítanak a fogyasztókra.
Ezzel a parlamenti döntéssel alapvetően az a gond, hogy hazugságon alapul. Az ételízesítők és a levesporok ugyanis valóban tartalmaznak sót, csakhogy töményen való elfogyasztásuk a legkevésbé sem jellemző. Mint a nevük is mutatja, az ízesítést szolgálják, és mindenki annyit használ fel belőlük az étel készítésekor, amennyi megfelel az ízlésének. Kimondottan sótlanul étkező emberek is használnak ételízesítőket, míg ételízesítő nélkül is el lehet sózni az ételt.
Egy másik termékcsoportra, az üdítőitalokra kivetett különadó pedig, kifejezetten a szegények ellen irányul. Ennek értelmében ugyanis, minden 25 százalék alatti gyümölcstartalommal rendelkező italt sújtani fog az újfajta sarc. A baj csak az, hogy a magas gyümölcstartalmú italok körülbelül négyszer-nyolcszor annyiba kerülnek, mint az olcsó, gyümölcsöt csupán1-5-10-15 százalékban tartalmazó termékek. Ezzel csak annyit ér el a kormány, hogy még ezeket a viszonylag megfizethető árú termékeket is elzárja a szegényebb családok elől. Az öt vagy tíz százalékos gyümölcstartalommal rendelkező italt felválthatja a nulla százalékos csapvíz.
Mindenesetre nagyon valószínűtlen, hogy ezektől a lépésektől valóban egészségesebb lesz a magyar társadalom. A sóból és a cukorból ezután is annyit fognak felhasználni az emberek, amennyi jólesik. Az idegen tulajdonú gyorséttermek a jövőben is akadálytalanul, különadó nélkül árusíthatják az élelmiszeripari szemetet.
Nem várható az sem, hogy ettől fog az egekbe szökni a költségvetés bevétele. Az ételízesítők sóval és némi fűszerrel is pótolhatók, az üdítők helyett otthon főzött teát is ihatunk. Sőt, a vékonyra vágott krumplit is megsüthetjük a saját tűzhelyünkön, és annyi sóval szórhatjuk meg, amennyi csak jólesik.
Varga Imre – Hunhír.info