Már több éve folyik hazánk egyik legfontosabb stratégiai intézményének a Magyar Állami Földtani Intézetnek a tönkretétele.

A folyamat 1989-ben a rendszerváltásnál kezdődött, amikor az intézményből elkezdték folyamatosan kiszervezni, megszüntetni a különböző feladat- és hatásköröket. A Magyar Geológiai Szolgálat megszervezésével, majd megszüntetésével, és a Bányászati Hivatalba való beolvasztásával a Földtani Intézet fokozott védelem alatt álló geológiai adattárát is elvitték. A kormányzati költségvetésből a MÁFI -ra eső összeget szisztematikusan csökkentették, kormányzati ciklusonként változtatva a felettes szervet, fenntartva ezzel a folyamatos bizonytalanságot.

A MÁFI egykori kormányzati felettes szerve, a környezetvédelmi tárca 2010-ben megszűnt, új finanszírozója, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig nem tartott rá igényt. Az intézet Stefánia úti székháza nem először került veszélybe, mert a szintén itt székelő Magyar Geológiai Szolgalatot elköltöztették, a Fejlesztési Minisztérium egyik államtitkára pedig 2010-ben felvetette, hogy el kellene adni az épületet, amelynek ára pár évig fedezhetné a MÁFI működését. Akartak már az épületben szállodát és bankszékházat is kialakítani.

Óriási probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, mi célt szolgál a Magyar Állami Földtani Intézet, miért fontos egy ilyen intézmény léte és fenntartása.

A MÁFI története röviden:

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI – elődje a Magyar Királyi Földtani Intézet -MKFI) Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. Székháza Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-1899-ben. Felavatásán I. Ferenc József osztrák császár, Magyarország apostoli királya személyesen vett részt. Az épület nem készülhetett volna el a tudományok ismert mecénása, Semsey Andor földbirtokos adománya nélkül, amelyhez a főváros és a kormány is hozzájárult anyagi támogatással. Semsey Andor érdeklődése a természettudományok iránt, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Jelentős összegekkel támogatta a Földtani Intézet ásvány-, kőzet- és őslénytani gyűjteményeinek, könyvtárának gazdagítását is. Az intézet rendeltetését, a földtani tudományok művelését tükrözi maga az épület is, nemcsak külalakjában, hanem minden belső részletében is. Ez a speciálisan a földtani intézet működési igényei szerint kialakított szecessziós épület műemléki védelem alatt áll, s annak esetleges átalakítása más célokra nemcsak lehetetlen és gazdaságtalan, de jogi akadályokba is ütközik.

A MÁFI feladata:
– az ország területének geológiai feltérképezése,
– alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás-, tervezés és a döntéselőkészítés számára;
– vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések végzése, céltérképek, földtani modellek készítése;
– ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása,
– hatástanulmányok készítése,
– földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése,
– a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása.

Az úgynevezett „fülkeforradalom“ után folytatódik a magyar nemzeti vagyon elkótyavetyélése és az intézet szétverése. Pótolhatatlan nemzeti értékek ezek, amiket ezen intézmény és a benne lévő könyvtár, szellemi termék, szaktudás és a Kárpát-medence kőzetgyűjteménye képviselnek. A magyar geológia nagyjai hagyatékul hagyták gyűjteményüket az intézetnek, hogy az utókor számára fennmaradjanak. Ez az intézet garanciát vállalt és vállal arra, hogy megőrzi ezeket. A II. Világháború idején az intézet munkatársai házuk kertjében és egyéb helyeken ásták el ládákban a könyvtári gyűjteményt, hogy az ne legyen az orosz hordák martaléka. Így maradt meg ez az értékes könyvtár az utókor geológusai, geográfusai és az egyetemek kutatói számára. Ők áldozatot hozni és kockáztatni is képesek voltak ezért az intézményért. A jelenlegi „forradalmi kormány“ és elődeik méltatlan és felháborító helyzetbe hozták ezt a patinás intézményt összes kutatójával, munkatársával és a jövő geológusaival, geográfusaival együtt.

Ma az anyagi ellehetetlenülés már ott tart, hogy fűtésre alig van, postára, WC-papírra nincsen anyagi fedezet. Mindig lejjebb és lejjebb szorították a költségvetésből a MÁFI-nak szánt pénzt, ami ezt az áldatlan állapotot végső soron előidézte.

Európa országaiban évek óta nagy erőket mozgósítanak a nemzeti földtani szolgálatok megerősítésére, működésük biztosítására, felismerve tevékenységük stratégiai jelentőségét. Magyarország egyetlen, a földtani természeti értékekkel való gazdálkodás kérdéskörét komplexen kezelni tudó állami intézményének, a Magyar Állami Földtani Intézetnek a működését lényegesen korlátozó vagy lehetetlenné tevő intézkedések szöges ellentétben állnak az ország stratégiai, nemzetgazdasági és nemzeti érdekeivel.

Kérdés, hogy kinek és miért az érdeke és szándéka ezt az intézetet tönkretenni, ellehetetleníteni?
A intézet dolgozóinak nagy része nyugdíjas korú, de létszámstop miatt nem alkalmazzák az egyetemen végzett fiatalokat, holott az egyetemeken folyik a geográfusok, geológusok képzése, ami a jövő biztosítéka.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha vannak jó magyar szakemberek, miért akart a kormány angol geológusokat hívni az országba a vörösiszap probléma vizsgálatára? Miért nem a MÁFI-ba invesztál az állam?

Az angol geológusok úgy vélték, hogy ez a Magyar Állami Földtani Intézet ellen irányul! Azért nem vállalták a munkát, hogy ne szúrjanak ki magyar kollégáikkal és megjegyezték, hogy a magyar szakemberek nagyon jól képzettek ezért fölösleges őket kikerülni, mellőzni, semmibe venni!
Pár példa a Magyar Állami Földtani Intézet negligálása miatti milliárdos veszteségekre, fölösleges kiadásokra és a politikusok helytelen döntése miatti emberi tragédiákra:

Az ország területének geológiai feltérképezése:
1. Nem építettek volna alagutat a löszbe Bátaszéknél
2. Nem építettek volna viaduktot oda, ahová nem szükséges és nem tették volna nevetségessé ezzel Magyarországot az Európai Unióban
3. Nem engedélyezték volna házak építését löszfalra, amik könnyen leszakadnak a földmozgások következtében, ami a geográfusok és geológusok számára ismert Zágráb-Kulcs-Hernád törésvonalra esik
4. Nem engedélyezték volna a vörösiszap-tároló építését hiányos geológiai vizsgálatok birtokában
ha nem gátolták volna vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai, egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések elvégzésében, céltérképek, földtani modellek készítésében, akkor:
1. Nem engedélyezték volna az árterületre a multi-áruház építkezését Borsodban.
2. Nem szántották volna be a vízelvezető árkokat termőföld nyerése céljából. Ez mind az engedélyezők szakismeretének hiányát bizonyítják. Ezért nemzetgazdasági szempontból a közigazgatásban is alkalmazni kellene agrogeológiai, geológiai, geokémiai, vízkémiai végzettségű szakembereket.
3. Nem okoztak volna több száz milliárdos kárt a rossz és hozzá nem értő döntésekkel a nemzetgazdaságnak

Ez is azt mutatja ezen intézmény léte a nemzeti megmaradásunk szempontjából nélkülözhetetlen, amit politikai indíttatásból tesznek tönkre a szakmai hozzáértés teljes hiányával.

Kempelen Lívia – Hunhír.info