Bár pszichopatológiai értelemben a tudathasadás pontatlan fogalom – hiszen a skizofrénekre és a többes személyiséggel rendelkezőkre egyformán vonatkoztatható – Gyurcsány Ferenc jellemzésére mégis helyes megállapításnak tűnik, hiszen a volt miniszterelnökre valószínűleg mindkét lelki torzulás egyaránt jellemző.
A heves indulati megnyilvánulásokban, dühkitörésekben is jelentkező skizofréniában szenvedő embereknél a valóság érzékelésével van a legnagyobb baj. Nem a tényleges állapotának megfelelően észlelik a környező világot. Az pedig a többes személyiség nyilvánvaló jele, ha az az ember lép fel őszintének tűnő meggyőződéssel az állami vezetők korrupciója, tisztességtelen vagyonszerzése ellen, aki mindenféle érdemi ellenszolgáltatás nélkül jutott hozzá az államtól elcsalt milliárdos vagyonához. Megfeledkezve arról, hogy több korábbi ügylete is tankönyvi példája lehetne a közvagyont megkárosító, tisztességtelen privatizációs ügyleteknek.
Vajon mi játszódhat le Gyurcsány fejében akkor, amikor modern szociáldemokráciáról a dolgozó emberek jogainak védelméről beszél, miközben kormányfői időszakában ellenkezés nélkül szolgáltatta ki országunkat a szabad versenyesnél is rosszabb kapitalizmus idegen hiénáinak. Márpedig vitathatatlanul az ő miniszterelnöksége alatt következett be az az állapot, hogy a magyarországi megélhetési költségek az európai átlag fölé emelkedtek, a reálbérek viszont megmaradtak a kommunizmus idejének színvonalán. Így állhatott elő az a helyzet, hogy például az osztrák bér nyolcadából kényszerülünk kifizetni, az ausztriainál kétszer drágább távfűtés költségeit.
Vagy ott van a lakossági tartozások kérdése. Medgyessy és Gyurcsány nagyon határozott lépéseket ígértek annak érdekében, hogy megakadályozzák a magyar társadalom eladósodását. Majd olyan döntéseket hozattak az MSZP-SZDSZ többségű országgyűléssel, amik súlyos eladósodáshoz vezető, valutaalapú kölcsönök felvételére ösztönözték az embereket. A következmény pedig a bankok extraprofitja, másrészt a tömeges fizetésképtelenség, a milliókat fenyegető hajléktalanság réme lett.
Gyurcsány persze mindezek ellenére is humanista európai demokratának tekinti önmagát, aki megvédi a gyilkos és gonosz neonáciktól a szegény üldözötteket. Például azokat a munkaiszonyban szenvedő és többszörösen börtönviselt cigányokat, akik a légynek sem ártanának, és csupán a sötétebb bőrszínük miatt üldözik őket a kötekedő és összeférhetetlen, a civilizált emberi együttélés szabályainak elsajátítására képtelen magyar szomszédjaik. Az viszont nem tűnik fel a súlyos skizofréniában szenvedő volt kormányfőnek, hogy például az ugyancsak sötét bőrű arabokkal, vagy a sárgás színezetű kínaiakkal szemben nyoma sincs a többségi társadalom részéről tapasztalható ellenszenvnek.
Aztán az is sajátos jellemzője a gyurcsányi tudathasadásnak, hogy esetében az európai demokráciák értékeinek elkötelezett védelmezése nagyon is jól megfér a kommunista diktatúra legvadabb, legembertelenebb hagyományainak tiszteletével és ápolásával. Kiváló példa volt erre az idei május elseje, amikor is a volt miniszterelnök az 1930-as évek spanyolországi terrorállamának egyik közismert jelszavával buzdította kitartásra – az úgynevezett Orbán-diktatúra ellen – maradék híveit.
Gyurcsány bizonyára tisztában van azzal, hogy a „Nem törnek át!”, spanyolul „No pasarán!” jelszót, eredetileg Dolores Ibárruri, egy spanyol elvtársnője használta, az úgynevezett köztársaság védelmében. A köztársasági Spanyolországról pedig tudni kell, hogy egy szélsőbaloldali, a kommunisták és más terrorista erők által uralt állam volt, ahol lábbal tiporták az emberi jogokat, és tízezrével gyilkolták le a klerikális érzelműnek vagy csupán reakciósnak bélyegzett egyszerű állampolgárokat.
Végül Franco tábornok csapatai mégiscsak áttörtek, és Dolores Ibárruri a Gyurcsány számára bizonyára nagyon kedves rémállamba, a sztálini Szovjetunióba menekült. Ám a kommunizmus mételyétől megtisztított Spanyol Királyság egy mintaszerű európai demokrácia lett, amely végül megbékélést hirdetett, és még a kivénhedt terrorista, Ibárruri hazatérését is engedélyezte.
Az, hogy az MSZP vezéregyénisége nem érzékeli a kibékíthetetlen ellentmondást a hagyományos európai értékek egyik esküdt ellenségének jelmondata, és a demokrácia, az emberi jogok védelmében való álságos fellépés között, egyik legbiztosabb jele az őt sújtó nagyon komoly mentális betegségnek.
Varga Imre – Hunhír.info
