Bármennyire is hihetetlen, a sok ágra, törzsre szakadt cigányságnak egészen 1971-ig nem volt általánosan elfogadott, belső eredetű népneve. A minden cigányra érvényes megnevezésről az 1971-ben, Londonban tartott Első Roma Világkongresszuson döntöttek, amikor is a cigány nyelv ember vagy férfi jelentésű rom szavának többes számú alakját, a romát tették meg népük saját elnevezésének.
Tehát a roma, mint népnév csupán negyven éve létezik, és a cigányok bármely más szót, például a hasonló jelentésű manust, is választhattak volna saját megnevezésükre. Azt persze nincs jogunk kétségbe vonni, hogy olyan néven emlegessék önmagukat, amilyenen csak akarják, viszont a roma szó más nyelvekre való ráerőszakolásának szándéka elfogadhatatlan.
A magyarság már eddig is túlzott engedményeket tett azzal, hogy a szomszéd népek úgynevezett érzékenységére tekintettel veszni hagyta olyan ősrégi szavainkat, mint például a tót, a rác vagy az oláh. Pedig ezek semmiféle pejoratív jelentéssel nem bírtak, csupán – a szerb kivételével – sokkal korábban keletkeztek, mint az adott nép saját eredetű megnevezése. Most már értelmetlenség lenne visszatérni az eredeti nevekhez, hiszen a szlovák, a szerb és a román megnevezés általánosan elfogadottá vált, de nem is kéne követni a saját szavaink feladásának, és idegen eredetű megnevezéssel való helyettesítésének a példáját.
Vagyis a roma szót a cigányok használják a saját nyelvükben, ám abba ne szóljanak bele, hogy mások hogyan hívják őket. A cigány, gipsy, vagy bármely más megnevezés az adott nyelv és nép belső ügye kell, hogy legyen.
Ebben a vonatkozásban a cigány szó pejoratív jelentésére való hivatkozás sem állja meg a helyét, mivel ez elsősorban a cigány tömegek viselkedésének, az általános civilizációs normákat semmibe vevő magatartásának a következménye. Ha a cigányok jellemzően törvénytisztelő állampolgárok lennének, a megnevezésükre használt szavak negatív kicsengése is megszűnne. Ugyanakkor a még politikailag korrektnek számító roma szó is számos emberben kelt rossz érzéseket. Nagyon sokan már nem is a cigány, hanem a primitív, erőszakos bűnöző szinonimájaként használják.
Mindenesetre liberális körökben az elmebajjal határos jelenségek is előfordulnak a roma szó erőltetését illetően. Ilyen volt például az az eset, amikor az egyik kereskedelmi tévé celebje „roma pecsenyét” tálalt fel vacsorára meghívott vendégeinek. Míg a cigánypecsenyének cigányok által kedvelt étel a jelentése, a „roma pecsenye” bizony – a szó eredeti értelme alapján – emberhúsból, pontosabban férfihúsból készült pecsenyét jelent.
Továbbá olyan kifejezések is felbukkannak időnként a liberális tömegtájékoztatásban, mint például a „roma meggy” vagy a „roma kerék”. Nagyon itt lenne már az ideje annak, hogy ezektől a nyelvtani szörnyszülöttektől végleg megszabadítsuk országunkat és édes anyanyelvünket. Mégpedig kiagyalóikkal együttesen.
Varga Imre – Hunhír.info
