Június 4-ére elkészül az a kápolna, amelyet Gróf Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, a Julianus barát Alapítvány álmodott meg.
Egy piciny istenháza a természetben azok számára, akik kirándulások alkalmával, vagy nemzeti ünnepeinken, gyásznapjainkon – amelyekből épp elég halmozódott fel egy évezred alatt -, itt akarnak megemlékezni, összegyűlni egymásnak erőt adni. Hiszen Isten szent ege alatt egy kis kápolnácska volt Csíksomlyón is az első kegyhely, ahová a vándor betérhetett szót váltani a Fennvalóval. De minden kegyhelyünk egy-egy kis fakápolna megszületésével kezdődött, s az tért be egy fohászra, aki akart. Vallástól, felekezettől, nemzetiségtől függetlenül. A kínai magyar ferences misszióban sem vétették le az ősi kínai nemzeti jelképeket a templomban, és a kereszténnyé lett indiánok is saját totemoszlopaik mellett dicsérték Istent. Ezernyi példát említhetnénk a hit megvallásának sajátos, de emberi vonatkozásairól. Most azonban baj van! No, nem azok generálták a bajt, akik megálmodták, kalákában felépítették a kápolnácskát, hanem azok, akiknek a jelenléte az egységet, az ökumenét, s szeretetet, a magyarság melletti elkötelezettséget szolgálhatta volna. A három történelmi vallás főpapjai. Közleményükben kijelentették, hogy nem mennek el e kápolnát megszentelni, mert ez ellenkezik a keresztény eszmeiséggel, s ősi magyar mitológiai jelképek vannak e megszentelendő helyen.
Tiszteletlenség nélkül azt kell mondanom e nyilatkozatra, hogy ellenséges, és Krisztus parancsaival homlokegyenest ellenkező, bűnös és megosztó döntés ez! Miért? Azt is igyekszem érthetően kifejteni.
A kápolnaszentelés ugyanis nem politikai ügy, tehát ezt a gondolatot kizárhatjuk. Ez a kápolnaszentelés egy afféle választás után, amelyet megélhettünk Isten kegyelméből április 11-én, még nagyobb erőt és még nagyobb összetartozást jelentene, jelentett volna. Azt is tudomásiul kell vennie a bölcsesség nélküli nyilatkozat szerzőinek és aláíróinak, hogy döntésük sok száz, netán sok ezer emberben ismét mélyíti a kereszténységgel szembeni ellenérzést, hiszen hívő emberek százai kísérték figyelemmel, vagy vettek részt, támogatták anyagilag ezt a nemes, Bethlen gróf (volt ferences diák) által megálmodott kápolnát, annak megszületését. Tehát, amikor felsőbbrendűségi tudatról tanúságot tevő nyilatkozatukat közreadták az urak, az evangelizálandó közösséget durván ellökdösték mindhárom egyháztól, felekezettől. És ez Isten elleni vétek! Hiszen ezeknek az uraknak tudniuk kellene ama Krisztusi tanítást, amely szerint nem sok jóban reménykedhetik az, aki megbotránkoztatja a népet… Jézus nem ült-e egy asztalhoz a vámossal, nem érintette-e meg a leprást, nem gyógyította-e meg a vakot? Nem támasztotta-e fel a bűnös ember gyermekét?
Ezek az urak nincsenek tudatában talán annak, hogy ahol szükségesnek érzik az emberek, a hívek a megjelenésüket, ott nem lehetőség számukra a megjelenés, hanem Krisztus által rájuk hagyott szent kötelesség! Legyen ott kínai, arab, székely vagy hun motívum a falon, akkor is el kell menni, mert ez a hivatásuk, a kötelességük, ezt vállalták! Ők ugyanis szolgái az egyháznak, és szolgái a hívő népnek. Egyszerű halászok akiknek az a dolguk, hogy Krisztus mellé állítsák azokat, akik ma még kétkednek, akik eltávolodtak, akik keresik Istent. Eme urak kötelessége az útmutatás, a néppel, a nemzettel való szolidaritás vállalása, mint elődeiké, akik életüket, egészségüket, szabadságukat adták a kommunista rendszerben a magyar nemzetért, a magyar kereszténységért.
Én, mint hívő katolikus, és szintén nem barátja a zavaros ősmagyar elméleteknek, felszólítom az egyházak szolgáit – e három ostoba és keresztényellenes püspököt – hogy kövessék meg a jóakaratú templomépítőket, s végezzék el ott a Krisztus által rájuk hagyott feladatot, a templomszentelést. S ne ragaszkodjanak gótbetűs meghívóhoz. Legyen elég a magyar úriemberek között érvényes szóbeli meghívás.
És végre lássák be az urak, hogy mint az egyház szolgái nem többek mint az a hívő népük, amely népet az efféle ostoba és joggal magyarellenesnek nevezhető nyilatkozattal, elhatárolódással mélyen megsértenek, megaláznak, és eltávolítanak a kereszténységtől, a keresztény hittől, s újabb keresésbe taszítják őket, amely keresés újabb ostoba utakra viheti az Isten-keresőket, és az urak miatt(!) az Istent elhagyókat!
Mert az urak bűnt követtek el: megbotránkoztatták a keresztény-keresztyén híveket, és nyilatkozatukkal újabb ásónyomot vágtak a hívek és az egyház vezetői között. Isten legyen Önökhöz irgalmas akkor, amikor elé kell állniuk az elszámolásra. A templomszentelésen Önökért is imádkozik majd a közösség… Miatyánkot, Üdvözlégyet, Hiszekegyet, Most segíts meg Máriát…. a Turul alatt!
Stoffán György – HunHír.Hu
