Amikor a Jobbik bejelentette igényét a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére, és a kétharmados Fidesz nem támasztott ez elé különösebb akadályt, már akkor úgy tűnt, hogy ezzel az akcióval a parlamentbe került pártok gyűlöletpotenciáját kívánják felmérni, és talán ehhez mi is hozzájárultunk szerény eszközeinkkel. Hiszen azt mondtuk mi is, amit az MSZP-sek és az LMP-sek többsége, hogy a nemzetbiztonsági bizottság úgymond birtoklása hatalmas fegyvertétel egy ellenzéki párt számára. Igen, az, de csak a neve miatt és nem a tartalma miatt.
Most már elárulhatjuk, hogy semmivel sincs több jogosítványa a nemzetbiztonsági bizottság elnökének a sima tagoknál, csupán több a feladata, de hivatalosan többletinformációkhoz nem juthat bizottsági társaival szemben, és esetlegesen kapcsolati tőkéjét kamatoztathatja, de mindenesetre köti a titoktartás törvénye. A kirekesztő pártok, az MSZP és a mások egyből rákattantak erre a témára. A zöld köpenyes újcionok már a bizottsági helyek újraelosztását követelték azután, hogy előzőleg semmiféle kifogást sem támasztottak.
Jelzésértékű tehát mind az MSZP, mind a neokohnok utólagos észbekapása, s látszik, hogy nem csupán nagy zavar van ott a fejekben, hanem képviselőik többsége sincs tisztában a parlament működésével, a bizottsági jogkörökkel és lehetőségekkel. Nagyon jó volt viszont ez a szonda arra, hogy a Jobbik érezze: milyen környezetben fog politizálni, és hogyan viszonyulnak hozzá ellenzéki társai. Az ellenzéki pártok közül az LMP és az MSZP gyakorlatilag ugyanazt a taktikát választja majd, mint a Jobbik. Egyformán próbálja támadni a kétharmados kormánykoalíciót és számára nem elfogadható ellenzéki társát.
Természetesen ez utóbbival a világhatalmistáknak kíván kedveskedni, hiszen nem véletlenül tolta a magyar viszonyok ismeretével köszönőviszonyban sem lévő amerikai zsidó vállalkozó a tízmilliókat az LMP kampányába. Lesz tehát itt gyűlölet, kirekesztés éppen elég, és az LMP harciasabban fogja folytatni az elődpárt rabmadár SZDSZ örökül hagyott harcát, azzal a különbséggel, hogy talán a párt politikusait nem kísérti a szülők judeobolsevik hóhérszelleme.
Az LMP és az MSZP valódi céljainak leleplezése minden szempontból is fontos, hiszen ma Magyarországon van egy, a kádernyuggerekre és a még valahol habozó, a Kádár-rendszert aranybányának és fiatalságuk színterének tartó nyugdíjközeliek, illetve a harcos, elkötelezett volt Lauder-iskolások és soros-ösztöndíjasok, tehát egy deklaráltabb és egy rejtőzködő, de a világhatalom elképzeléseit és akaratát mindenképpen tükröző erő próbál majd dominálni az ellenzéki szerepben. A Fidesz esetleges tutyimutyiságával, vagy a lécet meg sem közelítő politizálásával kiválthatja a radikálisok haragját, sőt még azt is nyitva hagyja számukra, hogy ők legalább elérjék és megrezegtessék a lécet. Ebben a világkörnyezetben már ez is hatalmas eredmény lesz.
Láthatják tehát azok, akik a párton belül potenciális Jobbik-szövetségesnek tartják az LMP-t, hogy ez az út semmiképpen sem járható. Az LMP egy elkötelezett magukfajta érdekvédő tömörülés, amely csak köntöst, retorikát váltott és nem a legnagyobb magyar sorstragédiának kikiáltott esemény miatt ajvékol az év minden napján, hanem ezt meghagyja az idősebb rokonoknak és ismerősöknek.
G. Kirkovits István – HunHír.Hu
