A Síp utcaiak szerint december 8-án a német pénzügyminisztérium – a budapesti német nagykövetség útján – megerősítette: a Claims Conference nevezetű „holocaust”-ipari Zrt.-vel megállapodtak arról, hogy „ki kell terjeszteni a kárpótlási juttatásokat azokra a túlélőkre, akik eddig nem tartoztak a jogosultak közé, és a könnyítések között van az üldözöttség legrövidebb elismerhető időtartamának a lerövidítése is”.
Írásom első részének megjelenésekor [1]még nem gondoltam, hogy lesz majd folytatás is. December 8-án késő este ellátogattam a mazsihisz honlapjára, s a vezető hírt átfutva rádöbbentem: a történet folytatódik. Lássuk tehát a második felvonást.
Írásom első felvonásában beszámoltam arról, hogy a mazsihisz honlapján december 5-én megjelent beszámoló szerint az egykori budapesti gettó lakóinak is „külön nyugdíjat” folyósít a német kormány – 2012. január elsejétől.
A „kárpótlási” ügyekben eljáró Claims Conference és a német kormány megállapodása szerint ugyanis a jövőben azok is megkapják ezt az új kárpótlást, akik „elérték a 75 éves életkort, és kevesebb mint 12 hónapot, de legalább 3 hónapot töltöttek gettóban”. A mazsihisz azzal örvendeztette meg túlélő híveit, hogy az egykori budapesti gettó lakói jövő januártól havi 200 euróra jogosultak.
Megírtam, hogy a budapesti gettó lakói nem kapnak majd egy árva fillért sem, hiszen „legalább 3 hónapot” senki sem töltött a fővárosi gettóban – a gettó ugyanis mintegy másfél hónapot „élt meg”, mert az 1944. december 5-én felállított gettót 1945. január 18-án a szovjet csapatok elfoglalták („felszabadították”). Ezek az adatok a mazsihisz honlapján is fellelhetők.
Írásom első részében feltettem a kérdést: lehetséges, hogy „a talmudista számtan szerint a másfél hónap mégis három”? Végül írásom végén jeleztem, hogy talán új megállapodás születik, s „minden zsidó nyugdíjban részesül, aki ’túlélte’ a háborút”. (Mint majd az alábbiakból kiderül, jóslatomban nem tévedtem.)
A fentiekben röviden összefoglaltam, mit tartalmazott az a szövegem, amely december 7-én került föl a nemenyi.netre. Honlapunkat bizonyára a Síp utcában is szorgosan olvassák, mert másnap – december 8-án – újabb közlemény jelent meg a mazsihisz honlapján ezzel a címmel: „További tárgyalások szükségesek a holokauszt-túlélők nyugdíjáról”. (Vagy netán “jó szokásból” olvassák a Hunhír.info hírportált, amely szintén lehozta korábbi állandó szerzőjének írását. a szerk.)
A Síp utcaiak szerint december 8-án a német pénzügyminisztérium – a budapesti német nagykövetség útján – megerősítette: a Claims Conference nevezetű „holocaust”-ipari Zrt.-vel megállapodtak arról, hogy „ki kell terjeszteni a kárpótlási juttatásokat azokra a túlélőkre, akik eddig nem tartoztak a jogosultak közé, és a könnyítések között van az üldözöttség legrövidebb elismerhető időtartamának a lerövidítése is”.
Hoppá! Ez tehát a kulcsszó: „lerövidítés”. Ismételjük csak meg az egész lózungot: „az üldözöttség legrövidebb elismerhető időtartamának a lerövidítése”. Ez tehát a cél. A német pénzügyminisztérium szerint – írja a mazsihisz honlapja – „a hírekben szereplő számok nem képezték az idei tárgyalások tárgyát, s a pénzügyminisztérium elképzeléseinek sem felelnek meg”. Igen, a németek még többet akarnak fizetni, s felkérték a Claims Conference-t, vizsgálja felül a nyilvánosságra hozott számokat. Mert ugye nincs mese, a kárpótlandó „holocaust”-túlélők számát növelni kell, ez ma a divat.
S most érkeztünk el a lényeghez. Az egykori budapesti gettó lakóihoz, akik a korábbi közlemény szerint nem lennének jogosultak a havi 200 euró nyugdíjra. Előző írásomban – idéztem már fentebb – „talmudista számtan”-t emlegettem. Igen, felebarátaim, mi itt a Kárpát-medencében nem gondolkodunk helyesen. Mert igaz ugyan, hogy a budapesti gettó nem „élt meg” 3 hónapot, a gettólakók mégis „legalább 3 hónapot” töltöttek a gettóban. Hogy ez miképp lehetséges? A válasz egyszerű: létezik „lerövidített” 3 hónap is.
A mazsihisz újabb közleményében ugyanis azt olvassuk, hogy „a budapesti túlélők esetében minden megkezdett hónapot egész hónapnak tekintenek. Ily módon a budapesti túlélők döntő többsége jogosulttá válhat majd a nyugdíj-kiegészítésre”.
Tetszik már érteni? A Síp utcaiak mostani közleménye szerint a gettó „1944. november 20-tól 1945. január 18-ig állt fenn”, s mivel minden megkezdett hónap egy egész hónapnak tekintendő, ezért máris megvan a jogosultság a holopénzre. Érdekes, eleddig azt olvastuk, hogy december 5-én állították fel a gettót, most pedig a Síp utcaiak visszadátumozták két héttel korábbra. Ügyes. Nagyon ügyes.
Nem tévedtem tehát: tényleg létezik talmudista számtan. Most már azt is sejteni vélem, miként jött össze az a bűvös hatmillió…
Falusy Márton
Forrás: Falusy Márton
Hunhír.info