• Hírek
  • Képtár
  • Magazin
  • Receptek
  • Légy a Tudósítónk

    • Hírek
    • Képtár
    • Magazin
    • Receptek
    • Légy a Tudósítónk
      • Anyaország
      • Publicisztika
      • Kárpátalja
      • Őseink Nyomában
      • Köz-Élet
      • Erdély
      • Nagyvilág
      • Tompó testvér
      • Miniriporter
      • Nemzeti bulvár
      • Pellengér
      • Képíró-dosszié
      • Vesszen Trianon
      • Nemzeti Rock
      • Felvidék
      • Szabadnak születtem
      • Wiesel-dosszié
      • Homlokon csókolt a halál
      • HunHír-Tudósító
      • Adventi ellenzéki tüntetések
      • Képtár
      • Versek
      • Eleink hagyománya

        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya

        Hamvazószerdától húsvétig

        2019.09.20.

        A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda. Az e nap után következő csütörtökön, az úgynevezett csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a maradékot. A szlavóniai Kórógyon mondogatták: “Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon”. A hívő római katolikusok hamvazószerdától húsvétvasárnapig – kivéve csonkacsütörtököt – nem ettek húst és zsíros ételeket. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ezekben a napokban volt.

        A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.

        A nagyböjt a római katolikus egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A negyven napos böjt a VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, utolsó előtti hete a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét.

        A húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet (idén április 9-10-ére).

        A nagyböjt első napjának – hamvazószerda, böjtfogadószerda stb. – elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli, és keresztet rajzol a hívek homlokára: “Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk!”. A hamuszórás, a hamuhintés a bibliai bűnbánat ősi jelképe, egyházi szertartásként a XII. századtól vált általánossá.

        Böjt idején tilos volt a lakodalom, bál, mindenféle zenés, hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A nagyböjtben a hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek, olajjal, vajjal főztek. Sokáig a tej és a tojás evését is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésével enyhült annyira a böjti szigor, hogy a XVII. század elejétől a pápa engedélyezte a tejes ételek és a tojás fogyasztását. Volt, aki csak napjában egyszer evett a nagyböjt egész ideje alatt, ezt nevezték negyvenelésnek. Az egyház az 1920- as években már csak a hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől nagyszombat délig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek, amikor csak egyszer lehetett jóllakni, és nem volt szabad húsfélét fogyasztani.

        Böjtben jellegzetes ételeket ettek, ilyen a cibereleves. Többféle alapanyagból készülhetett, például korpából. Nagy cserép- vagy faedénybe rozs- vagy búzakorpát tettek, s arra forró vizet öntöttek. A néhány nap alatt megerjedt korpáról a savanyú levet leszűrték. Kölest, hajdinát, kukoricát főztek bele, majd liszttel, tejföllel behabarták. Az aszalt gyümölcsből főzött savanyított levest is ciberének nevezték. Ezenkívül a böjt idején általában kenyeret, halat és száraz növényi eledeleket ettek.

        Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
        • Anyaország
        • Publicisztika
        • Kárpátalja
        • Őseink Nyomában
        • Köz-Élet
        • Erdély
        • Nagyvilág
        • Tompó testvér
        • Miniriporter
        • Nemzeti bulvár
        • Pellengér
        • Képíró-dosszié
        • Vesszen Trianon
        • Nemzeti Rock
        • Felvidék
        • Szabadnak születtem
        • Wiesel-dosszié
        • Homlokon csókolt a halál
        • HunHír-Tudósító
        • Adventi ellenzéki tüntetések
        • Képtár
        • Versek
        • Eleink hagyománya
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen

        • Kopjafaállítás Bugacon – a Kiskunsági Nemzeti Park félévszázados jubileuma

        • Hősök napja és Trianon sorsszerű kötődése

        • 111 év vitézsége vezet a jövőbe

        • Tria-non, a három nem

        • “A békeszerződés aláírása megtörtént”

        • Sátáni történet, avagy az ördög táncrendje

        • Evangélikus gyülekezeti hétvége Balatonszárszón – a finn testvérek látogatása

        • Megkezdődött a népgázálarc tömeggyártása

        • Kárpátaljáért vonulnak elsején

        Nagy port kavart a Hunhír.infón

        • Toroczkai László elvált
        • Magyarországi ZSIDÓK LISTÁJA!
        • Nagyító alatt az ősi magyar jelkép
        • Édes történet – Bácsfi Diána
        • Mutáns lény múmiájára találtak a Kárpátokban, nem tudják mi lehet
        • „Úgy érzem, hogy semmi kedvem nincs a munkához” (+videó)
        • Az égbe repült az utolsó fehér táltos
        • Felkelések a Tanácsköztársaság ellen
        • Gömbös halála és szobrának felrobbantása
        • A napos oldalról árnyékosra került színésznő
        Légy te is Hunhír Tudósító

        A Hunhír barátai

        Képtárak

        • Oroszbarát tüntetés Budapesten – 2022. 04. 30.

          Oroszország mellett tüntettek ma Budapesten, a Szabadság téren. A megjelentek alacsony számához hozzájárult, hogy a tüntetés eseményét a Facebook többszöri alkalommal is törölte, illetve a hazai és nemzetközi viszonylatban is jellemzően nem merik kimondani, hogy az oroszok jelen esetben nem egyértelműen a rosszfiúk.

        • Mi Hazánk, 2022. 03. 15.

          Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info…

        • Tüntetés a “Covid-diktatúra” ellen (képtár)

          A Covid-diktatúra ellen tüntetett január 16-án a Mi Hazánk Mozgalom Budapesten.

        • Civilek tüntetése a kötelező Covid-oltás ellen (képtár)

          Civilek tüntettek január 15-én Budapesten a kötelező oltások ellen. Képtár. Varga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga Moncsi – Hunhír.infoVarga…

        • Olaszliszka, 2021. október 15.

          Megemékezés Szögi Lajos lincselésének 15. évfordulóján.

        • Oltásellenes tüntetés Budapesten (képtár)

          Oltásellenes tüntetés Budapesten, 2021. augusztus 28.

        • Budapest Pride Felvonulás 2021

          Nézegessen pride-os felvonulókat, ellentüntetőket!

        Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
        © 2002-2024 Hunhír.info - Rockszerda - Impresszum