A tavaly novemberi jogszabályváltozást követően 130 uzsora-bűncselekmény ügyében zárták le az eljárást, 30 esetben emeltek vádat, jelenleg 164 ilyen ügy van folyamatban – erről Szelei Pál, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főosztálya gazdaságvédelmi és pénzhamisítás elleni osztályának vezetője beszélt kedden Budapesten.

Az alezredes ismertette: a folyamatban levő ügyekben 638 sértett és 202 gyanúsított van, utóbbiak közül 95-en előzetes letartóztatásban vannak, egy emberrel szemben lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Szelei Pál közlése szerint hónapról hónapra több ilyen bűncselekményre derül fény.

Az MTI kérdésére kifejtette: a legtöbb uzsora-bűncselekményt továbbra is Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében követik el. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ország minden megyéjében követtek el ilyen bűncselekményt.

Az uzsora-bűncselekményt tavaly november óta bünteti szigorúbban a törvény, ettől kezdve már azt is szabadságvesztés fenyegeti, aki csak egyetlen kölcsönért követel uzsorakamatot. Ha a bűncselekményt bűnszervezetben, illetve üzletszerűen követik, el, azért öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Új elem novembertől, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető feltárja a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jutna.

Szelei Pál elmondta: az ORFK bűnügyi főosztálya naponta, hetente és havonta frissíti és összegzi az adatait a sértettek, elkövetők számáról és arról, hogyan zárulnak az eljárások. Az elvégzendő és tervezett nyomozati cselekményekről módszertani útmutatót dolgoztak ki.

Az alezredes jegyzőkönyvekből és vallomásokból idézett. Az egyik ilyen esetben egy 75 éves nyugdíjas számolt be arról, hogy azt követően kértek kölcsönt, hogy rokkantsági szociális járulékban részesülő feleségével nem tudták kifizetni a fogyasztási zárásként kapott 30 ezer forintos villanyszámlájukat. Tízezer forintot kértek kölcsön, amiért az uzsorás következő hónapban 15 ezer forintot kért, majd amikor azt sem sikerült kifizetniük, a rá következő hónapban 20 ezret, s a tartozás így végül 80 ezer forintra nőtt.

Egy másik ismertetett jegyzőkönyv szerint egy 39 éves munkanélküli, négygyerekes özvegy kért kölcsön pénzt, mert a frankalapú hitelének törlesztőrészlete olyan magas lett, hogy nem tudott venni tüzelőt. A településen élő ismerőstől eleinte kamat nélkül kapott 20–20 ezer forintot, melyet vissza is fizetett, majd amikor 40 ezer forintot kért és kapott, a kölcsönadó már 10 ezer forint kamatot kért.

Egy harmadik esetben a rendőrök egy épület mellékhelyiségében négy embert találtak. Egy tanú elmondta: azért tartották ott az áldozatokat embertelen körülmények között, hogy a ház tulajdonosa által megrendelt munkákat elvégezzék. Ők 50–100 százalékos kamatra kaptak kölcsönt, melyet nem tudtak visszafizetni, volt, aki 300 ezer forinttal tartozott.

Szelei Pál elmondta: a bűncselekmény áldozatai sokszor visszavonják vallomásukat. Ők többnyire nehéz anyagi körülmények között élő, jobbára iskolázatlan emberek, akik nincsenek tisztában a pénz értékével, függnek a kölcsönadótól, és tartanak attól, hogy a megélhetési forrásuk elapad. Az elkövetők pedig – akik gyakran a sértettek közelében élnek – általában jómódúak, és kihasználják a kiszolgáltatott helyzetben levőket.

Az alezredes közlése szerint nem ritka, hogy az uzsora-bűncselekmény zsarolással, önbíráskodással, testi sértéssel vagy személyi szabadság megsértésével párosul, mert az elkövetők nem riadnak vissza a fizikai erőszaktól sem.

A Berettyóújfalui Rendőrkapitányság például egy olyan ügyben indított nyomozást, amelynek során ötezer forintot adott kölcsön egy uzsorás cigány pár, és ötezer forint kamatot kértek érte. A pár és bűnhordája felfegyverkezve, vascsővel, vasvillával ment az adós házához, hogy a megadott tartozás mellett a kamatot is megszerezze.

mno

Hunhír.info