Tiszabőre mennek? Fegyvert visznek? – kérdezi a Tiszabővel szomszédos településen, Tiszaroffon a komp egyik munkása. “Ott nincs törvény” – mondja egy másik férfi a faluban. Tiszabőnél rosszabb híre egyetlen településnek sincs az országban.

Késsel támadt a közmunkás a polgármesterre, eltérítették a helyi buszjáratot, vasszékkel támadt a szülő az iskolában a tanárra, nyoma veszett egy csecsemőnek – csak néhány hír az elmúlt hónapokból a faluból.

Az, hogy Tiszabőn nincs törvény, vagy legalábbis máshogyan működik, nem teljesen alaptalan állítás. “Süketnéma gyerekek vezetnek autót az utcán, közben az iskola fűtőjét megbüntették, mert nem volt megfelelően kivilágítva a biciklije” – mondta egy helyi lakos.

Valami törvény mégiscsak van, mert az évek óta húzódó és egyre terebélyesedő, eddig 12 letartóztatással és több mint 270 gyanúsítással járó szocpolbotrány eddigi csúcspontjaként júliusban már a falu jegyzőjét és polgármesterét, Farkas Barnabást is őrizetbe vették. A jegyző azóta szabadlábon van, a polgármester viszont még mindig őrizetben, a testület több tagjával együtt, az önkormányzat így működésképtelenné vált.

Tiszabő 360 házából, illetve házhelyéből nagyjából 200 lehet érintett az összesen 400 millió forintos szocpolügyben. Az ügyek jellemzően így néztek ki: az értelmi szerzők megkerestek egy családot, hogy névleg adják el a házukat egy vevőnek, aki az ország másik részén él, és nem is akar ideköltözni. A fiktív vevő szociálpolitikai támogatást vett fel arra, hogy ő házat szeretne vásárolni, és minél több gyereke volt, annál több támogatást kaphatott. Az ingatlanok valós értéke Tiszabőn még nagyobb családi házak esetén sem több pár százezer forintnál, a bűnügyben szintén benne lévő értékbecslő segítségével azonban ennél jóval magasabb árakat állapíttattak meg. A jegyzőnek pedig alá kellett írnia, hogy a megállapított érték megfelel a helyi áraknak.

Ezután megkapták a – példa kedvéért – kétmillió forintos támogatást egy 300 ezer forintot érő ház megvásárlására, amiből kapott 300 ezret az eladó, 300 ezret a vevő, a többit a szervező, miközben senki nem költözött sehova, és semmi nem épült. Az önkormányzat egyik dolgozója szerint már évekkel ezelőtt, még a botrány kirobbanása előtt figyelmeztették a megyei államkincstárat, hogy itt valami nincs rendben, de senki sem reagált.

A lakosság nagyjából kilencven százaléka cigány, a helyi iskolába évek óta nem járt magyar gyerek. A magyarok elvándorlása folyamatos volt a faluból az utóbbi évtizedekben, az utolsó nagy hullámot a kétezres árvíz jelentette, amikor kapott támogatást, aki el akart menni. Ugye, a programok, meg a tanítás lehetősége majd megold mindent?

Hunhír.info – index riportja nyomán

Hunhír.info