Kegyeibe fogadta az időjárás szombaton Kétpón a III. Jász-Kun Szala elnevezésű rendezvényt. A színes és változatos hagyományőrző programok megtekintése közben büszkeséggel töltötte el az embert, hogy ő is a magyar nemzet tagja.

A szervezők idén Kétpó szívében biztosítottak lehetőséget a megye minden településének, hogy bemutassák jellegzetességeiket, nevezetességeiket, civil szervezeteiket, gasztronómiai kiválóságaikat, hogy úgymond, megláthassák egymásban a csodát. Volt is minden ezen a napon, mely hazánk hagyományait volt hivatott feltárni, így nem véletlen, hogy a programok sok érdeklődőt vonzottak.

Június negyedike lévén, a szikrázó napsütés ellenére fájdalom is volt a szívekben, hiszen e napon köttetett meg a trianoni diktátum. A versailles-i Trianon-kastélyban történt sajátságos nagyhatalmi szerződés a Magyar Királyságtól, a történelmi Magyarországtól elszakította területének több mint kétharmadát, ezzel 3,3 millió magyar honfitársunk került határainkon kívülre. Területeket elvehettek hazánktól, de a hagyományainkat nem. Éppen ezért is fontos a szombati Jász-Kun Szala — hangsúlyozták a rendezők.

Az egyik, nagy érdeklődéssel övezett program az íjászbemutató volt. A programot követően egy fiatal párt szólítottunk meg, akik külsejük alapján akár egy rockkoncert résztvevői is lehettek volna. Orsi és Isti, a karcagi lány és a miskolci fiú elmondta, nagyon fontos, hogy őrizzük a hagyományainkat és ez a rendezvény kiváló alkalom arra, hogy megismerjük azokat. Hangsúlyozták, mindkettejükben magyar szív dobog.
A cikk a hirdetés után folytatódik

A szala rendezvényének története 2009-re nyúlik vissza, amikor Törökszentmiklóson több mint tízezer ember gyűlt össze, hogy újraélessze az ősi hagyományt, mely szerint a magyarok nemzetségei minden évben összeültek a pusztán, hogy törvényt üljenek. 2010-ben Jászberény határában éltették tovább az ősi rendet. Kétpón sem volt ez másként, ahol a kisgyerekes családokra is gondoltak. A legkisebbeket pici póni által húzott fogat szállította, a nagyobbak pedig egy nagyobb méretű póni hátán lovagolhattak. Kézműves-foglalkozásokban sem volt hiány, így saját ajándékot, emléket is készíthetett bárki.

A településeknek külön sátra volt, így a fellépő népdalkörök, tánccsoportok is megpihenhettek a szűkebb hazájuknak kijelölt helyen. Így tett a túrkevei Madarász Károly Népdalkör is, akik bográcsban főztek köleskását és topogót. A szakács Kalmár Sándor, a népdalkör citerása, míg segítője Szabó Sándor volt. Az ínycsiklandozó étkeket bárki megkóstolhatta, nem sajnálták senkitől sem a finomságokat a népdalkör tagjai.

Szabó Sándor érdeklődésünkre elmondta, első alkalommal vett részt a Jász-Kun Szalán, de úgy véli, több ilyen rendezvény kellene.
— Itt a néphagyomány őrzése a fontos, és sehol nem látni bóvlit. Az a lényege ennek a programnak, hogy az emberek együtt legyenek, és ápolják a hagyományokat — magyarázta Szabó Sándor, aki a tűző napsütésben is vidáman kavargatta a bográcsban a topogót.

Vissza kell adni a magyarságtudatot

Szemző Péter solymász is a nagyszínpadi előadók egyike volt. — Nagyon tetszik a rendezvény, szerencsére egyre több ehhez hasonló hagyományőrző esemény van. Azért is fontos a Jász-Kun Szala, mert erősíteni kell a magyarságtudatot, vissza kell adni azt a népnek — hangsúlyozta a solymász. Szemző Péter hozzátette, ez azért is lényeges, mert lassan elfelejtjük, hogy magyarok vagyunk. Nagyon örül, hogy sok fiatalt látott a rendezvényen, de úgy véli, még több kellene.

szoljon.hu

Hunhír.info kommentár:

Hunhír.info