Az új kormány megvonja a családi pótlék feletti rendelkezés jogát azoktól a szülőktől, akik nem járatják iskolába gyermekeiket. Ám a juttatással kapcsolatban nem ez az egyetlen visszásság. A Heti Válasz leltárt készített a csalási módszerekről. Árulkodó például, hogy egy év alatt nyolcezerrel nőtt a tartósan beteg gyermeket nevelők száma – legalábbis papíron.
hirdetés

– Száztíz középsúlyos értelmi fogyatékos Szarvason? Lehetetlen – mondja a gyámügyi előadó, amikor szembesítjük a Magyar Államkincstár adataival. Nincs nyoma, hogy speciális osztályok sorát indították volna, pedig a városban éppen ennyi, többségében 7-18 év közötti gyermek után vesznek fel magasabb összegű családi pótlékot azon a címen, hogy középsúlyos értelmi fogyatékos – vagyis 40 alatti az IQ-ja.

Meglepődik a szakorvosi intézet vezetője és a házi gyermekorvos is, amikor a sérült gyermekek tömegéről érdeklődünk. A 17 ezer lakosú városban papíron több középsúlyos fogyatékos él, mint a tízszer nagyobb Szegeden, ám ez eddig nem tűnt fel senkinek.

Tízezer forint plusz

A Heti Válasz számos olyan települést talált, ahol meghökkentően magas a betegek aránya. Egy egészséges gyermek után 12 200 forint családi pótlék jár, ám ha a kicsi tartósan beteg vagy fogyatékos, akkor 23 300 forintot fizetnek. Ráadásul nemcsak húszéves koráig, hanem – ha az egészségkárosodás mértéke eléri az 50 százalékot – még azután is. A válságövezetben levő településeken, ahol semmilyen munka nincs, az állam által finanszírozott „életfogytiglanig” járó segélyre egész családok egzisztenciája épül.

A magasabb családi pótlékot kapó gyermekek legnagyobb része valóban beteg, ám az elmúlt évben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település példája felhívta rá a figyelmet, hogy vannak kivételek is. A Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmihálydiban kiterjedt csalás nyomaira bukkantak a hatóságok: helyi cigányok rokkantjáradékot csaltak ki maguknak úgy, hogy az orvosi bizottság előtt fogyatékosnak tettették magukat. Mire a nyugdíjbiztosító rájött, a falu lakosságának 40 százalékát kitevő roma közösség csaknem valamennyi fiatal férfi tagja rokkantosíttatta magát.

A bíróság sorban ró ki börtönbüntetést csalás miatt, ám a hatóságok azt nem vették észre, hogy a nyírmihálydiak a nyugdíjfolyósító mellett a Magyar Államkincstárt is megcsapolják. Márpedig ez csaknem biztosra vehető, mivel a faluban 410 szülő igényelt családi pótlékot, és közülük 201 emelt összeget kap – lehetetlen, hogy ennyinek beteg vagy fogyatékos legyen a gyermeke. (Összevetésként a hasonló szociális helyzetű Ózdon ez az arány csak 10 százalékos.)

Ráadásul Nyírmihálydiban a családi pótlékot kapók fele nem is gyermek, hanem felnőtt, aki a 18 éves életkor betöltése után is kapja az ellátást. A faluban így csaknem minden harmadik családban van egy középsúlyos értelmi fogyatékos, és minden negyedikben egy epilepsziás is – képzeljük el, micsoda tragédia lenne, ha tényleg így volna.

Nyírmihálydi modell

A községben felülvizsgálják a rokkantakat, lapunk pedig megnézte, a „nyírmihálydi modell” máshol is működik- e. Kikértük az államkincstártól az összes magyar település családipótlék-adatait, és azt is, milyen betegségre hivatkozva folyósítják a magasabb összeget. Különös halmozódásokra bukkantunk.
A Nagy család jogesete Nyírmihálydiban – A felnőtt fiú kóros elmeállapotúnak tekintette magát, az apa (képünkön) hamisan azt állította, ha a fia ideges, a ruháit szaggatja

A Molnár Oszkár független országgyűlési képviselő gumikalapácsos történetével hírbe hozott, kétezer lakosú Szendrőládon például öt epilepsziás él, ami arányait tekintve olyan, mintha Budapesten 4400-an szenvednének ebben a betegségben – ám emelt összegű családi pótlékot ilyen címen a fővárosból csak 51-en kapnak. Hasonlóan torz arányokat tucatnyi településen találtunk: döntően tízezer lakosnál kisebb falvakban, ahol az epilepsziások és az értelmi fogyatékosok halmozódtak.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gadnán a szülők 36 százaléka vesz fel magasabb összegű családi pótlékot a gyermek egészségi állapota miatt, a József Attila-versekből is ismert Öcsödön pedig a családok 34 százaléka nevel beteg gyereket. Szembeötlő az is, ha egy településen túl kicsi arányban kapnak kiskorúak családi pótlékot – a borsodi Arkán például egyetlenegy sem; mind a 42 családi pótlékos „túlkoros”, 23 év feletti.

Csak sejteni lehet, hogy ezeken a településeken megkozmetikázhatják az orvosi jelentéseket. Ám így sem dúskálnak a pénzben: Gadnán még decemberben is látni cipő nélküli gyermeket, és a szocioriportok arról tudósítanak, hogy a téli hidegben az udvari WC-ket is eltüzelik, s elképesztő közegészségügyi állapotok jellemzik a 90 százalékban romák lakta települést. A 3300 lelkes Heves megyei Erdőtelken is riasztóak az adatok. Tíz középsúlyos értelmi fogyatékost nevelnek – tízszer annyit, mint az 56 ezer lakosú megyeszékhelyen, Egerben. Ám nem mindenütt csalnak, Erdőtelken van olyan család, ahol négy fogyatékos van.

A gyermekenként legalább havi tízezer forint pluszpénzhez egyetlen szakorvosi véleményre van szükség, a visszaélésre pedig többféle módszer létezik. Nyírmihálydiban a bíróság szerint a rokonok kitanították a fiatalokat, hogyan lehet kijátszani a bizottságot. (Például odapiszkítottak a székre.)

Szarvason viszont azt beszélik, hogy egy fogyatékos babát többször elvisznek az orvoshoz – egészséges gyermekek nevén is. Néhány év alatt így „többszöröződhet meg” egy beteg, miközben a doktor nem is feltételezi, hogy nem azt a gyermeket látja, akinek a nevére kiállítja a pénzutalvánnyal felérő igazolást. Egyetlen eset sem jutott el a bizonyításig – hiszen ki hívja fel egy ilyen állítással a rendőrséget?

A szakorvos kellemetlen helyzetbe hozása is lehetséges módszer – ha megtagadja az igazolás kiadását, botrányt csapnak a váróban. A doktorok pedig, ha nem akarják ellehetetleníteni a praxisukat, előbb-utóbb ráütik a pecsétet a papírra. Az igazolás birtokában aztán a gyermek 18 éves koráig jár az ellátás. Időnként vissza kell menni felülvizsgálatra, ahol megerősítik a korábbi diagnózist. A nagykorúvá váláskor az addigi leletekkel meg kell jelenni az orvosszakértői intézet bizottsága előtt, de ott is „hozott anyagból dolgoznak”, vagyis átnézik az addigi dokumentumokat, és általában megadják az emelt szintű pótlékot.

A legmeghökkentőbb, hogy a fogyatékosság megállapításáról nem értesítik sem a beteg háziorvosát, sem az önkormányzatot, így az (ál)betegek magas száma feltűnés nélkül maradhat; nem jelennek meg a háziorvos nyilvántartásában, és speciális iskolai osztályokat sem kell indítani nekik.

Nagyobb baj, hogy így az információhiány miatt a valódi betegek sem kaphatják meg a megfelelő gondoskodást.

Csodálkozó háziorvosok

Nyírmihálydiban az ellenőrzés azt tárta fel, hogy a súlyos betegek évek óta nem keresték fel háziorvosukat, nem jártak szakorvosi ellenőrzésre, és epilepszia elleni gyógyszert sem váltottak ki a patikákból. A családorvos lepődött meg a legjobban, amikor a rendőrség arról értesítette, hány súlyos eset tartozik hozzá. Meghökkentek az iskolában is, mert az öngondoskodásra képtelen értelmi sérültek elvégezték a nyolc osztályt, jogosítványt szereztek, illetve maguk gondoskodnak gyermekeikről is.

– Régebben a szakorvosok értesítettek minket a náluk megforduló gyermekek állapotáról, ám ez már évek óta nincs így – mondja Igriczy Zsuzsanna gyermekháziorvos. Szarvason három gyermekpraxis van, vagyis rá elvileg 30 körüli fogyatékos gondozása jutna, ám valójában csak egy-két ilyen betege van.

Mivel az új kormány még nem alakult meg, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Soltész Miklós leendő szociális államtitkár terjesztette be a parlamentnek a családi pótlék átalakulásáról szóló javaslatot – ezzel szeretnék elérni, hogy a gyerekek rendszeresen járjanak iskolába. A betegek és fogyatékosok problematikáját viszont nem érintik a változtatások, pedig – mint láttuk – itt is lenne tennivaló. Erre utal, hogy tavaly az országban háromezerrel csökkent a családi pótlékban részesülő gyermekek száma, közülük mégis nyolcezerrel többen kaptak magasabb összegű ellátást.

Érdekválások – papíron

Nemcsak a fogyatékos gyermekek, hanem az egyedülállók után is magasabb családi pótlék jár. Az állam gyermekenként 1500-2600 forintos többletet fizet, de nem azért, mintha nem támogatná a házasságot, hanem mert az egyedül élő szülők szegénységi kockázata sokkal nagyobb. Ki számít egyedülállónak? A magyar szabályozás szerint az, aki annak vallja magát. Semmilyen irattal nem kell igazolni például egy házasság felbomlását, pedig az állam számára az egyedülállók támogatása nem kis összegbe kerül. Közel 1500 olyan település van az országban, ahol a családok 25 vagy annál nagyobb százaléka erre hivatkozva kap magasabb családi pótlékot. Budapesten 30 százalék feletti ez az arány. Több borsodi kistelepülésen pedig színleg azért válnak külön a szülők, mert így több szociális juttatást kaphatnak.

Heti Válasz

HunHír.Hu