Előfordul, hogy hiba csúszik a cigány tolvajok számításába. Voltak olyanok, akik túl gyorsan kérdezgettek figyelemeltereléskor, akadt aki nem jó szatyrot nézett ki magának és elcserélte azt a sajátjára. A zsebtolvajlás ősi cigány mesterség, generációk adják tovább az ősi tudást, amelynek kiterjesztését piciny gyerekkorban megkezdik. A legfontosabb védekező mód, ha hangosan látványosan próbálunk kitörni a cigány satuból. Most még talán nem szúrnak..

— Éppen fogröntgenen voltam a szolnoki Hősök téri rendelőintézetben, vártam, hogy a leletemet kiírják cd-re — kezdte mondandóját egy középkorú hölgy. — A szatyrom tőlem jobbra volt letéve a széken, a kabátom meg rá volt terítve. Egyedül ültem itt, ekkor a főfolyosón felbukkant két középkorú asszony, egy fiatal fiú és egy lány. Minden bizonnyal már korábban megtervezték az ezt követő eseményeket. A szatyrom mellé az egyik idős asszony szinte leroskadt nagy sóhaj kíséretében. „Annyira fáj a lábam egy lépést sem tudok tovább tenni” — mondta. Eközben a másik három tőlem balra foglalt helyet, erre kiélesedtek az érzékeim. A két részre bomlott csoport felváltva kezdett kérdezgetni, nem győztem kapkodni a fejem.

Az idős asszony azonban a túl gyors kérdezgetéssel elronthatta a forgatókönyvet, ugyanis észrevettem, hogy a kezével már a kabátom alatt matat. Erre rácsaptam a jobb kezemmel a szatyorra és magamhoz húztam.

Talán mondani sem kell, hogy ez volt a fordulópont a történetben. Az idős hölgy hirtelen elkezdett zavartan kotorászni a zsebében, majd megkérdezte áldozatától, hogy nem tud-e neki zsebkendőt adni, ugyanis nagyon náthás. Mivel nemleges választ kapott néhány összenézés után a kis csoport felállt és sietve távozott. A hölgy gyorsan felmérte a helyzetet, hogy hiányzik-e bármilyen értéke, szerencsére nem tűnt el semmi. Ezután lement a biztonsági őrhöz, elmesélte neki a történteket, s kérte, hogy mondják be a hangosbemondóba, hogy zsebesek vannak az épületben. Erre azt a választ kapta, hogy ezt nem lehet, mindenkinek saját magának kell gondoskodnia értékeinek védelméről. (szegény biztonsági őr nem akarta, hogy rasszista beszólásért kirúgják állásából. A jogvédők egyből meghurcolnák, mert a cigány zsebesnek van joga)

Szintén egy kibontakozóban lévő zsebesakciót hiúsított meg a szolnoki Szabó Miklós.
— Egy nyári napon épp a zsúfolt 24/A-s járaton utaztam — emlékezett vissza. — A pénztárcám a farzsebemben volt. Éreztem, hogy valaki nagyon nyomul hátulról, mint kiderült egy zsebes próbált megszabadítani a tárcámtól. „Fiatalember maga igencsak rövidlátó, ugyanis ez az én pénztárcám és nem a magáé” — szóltam hozzá. Erre a fiú valamit motyogott az orra alatt, hogy ne izélgessem már, még neki állt feljebb. Később láttam, hogy két másik társával rövid tanácskozást tartottak a busz egyik szegletébe elvonulva, majd leszálltak.

Szabó Miklós emellett még egy történetet felidézett. Épp a feleségét kísérte fel a budapesti Kékgolyó utcai Kórházba egy vizsgálatra. Amíg az asszonyt vizsgálták ő a váróban üldögélt. A lába mellett volt letéve a szatyruk, amiben szendvicsek, két alma és egy fél liter víz volt. Az idős úr mellett egy hölgy ült, akit szintén beszólítottak. Ekkor tűnt föl neki, hogy „széktársa” hasonló szatyrot tart a kezében, ám ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget. Később aztán amikor lepillantott a lábához látta, hogy hűlt helye a szatyornak, viszont találtak egy másikat, egy kék színűt. Ezt az ominózus hölgy felejtette ott „cserében”. Ebben egy rossz sál volt és egy darab száraz kenyér. Ennek tükrében a hölgy még jó vásárt is csinált.
— A tolvajok mindenféle eszközt megragadnak, hogy hozzájussanak mások értékeihez — jegyezte meg Szabó Zita százados, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. — A zsebes módszerek lényege az, hogy keresik azokat a forgalmas helyeket — buszpályaudvar, vasútállomás, bevásárlóközpontok —, hogy elvegyülve akcióba tudjanak lépni. Általában csoportban dolgoznak, azonban előfordulnak magányos elkövetők is. A közelmúltban egy ismeretlen fényes nappal szólított le egy 58 éves férfit a szolnoki Jósika úton, aki használt ruhabolt után érdeklődött a sértettnél. Alig tíz percet beszélgettek, miközben az ismeretlen önvédelmi fogásokat mutatott a középkorú férfinak, aki csak később vette észre, hogy a zsebében lévő pénztárcáját eközben elemelte az ismeretlen. A tárcájában a készpénzen kívül személyes iratai és bankkártyája is benne volt.

Szabó Zita hangsúlyozta: a legbiztosabb, ha ismeretlenek vesznek körbe bennünket, vagy kérdeznek, kérnek tőlünk, hogy szkeptikusak legyünk és még jobban figyeljünk oda a nálunk lévő értékeinkre. A zsebesek nem erőszakos elkövetők, igyekeznek észrevétlenek maradni, amihez általában a szóba elegyedést, kérdezgetést használják ürügyül.

HunHír.Hu – szoljon.hu nyomán

HunHír.Hu kommentár:

HunHír.Hu