A szokatlanul enyhe tél előcsalogatta a téli álmukat alvó denevéreket a brennbergbányai Szálasi-bunkerből is, amely évek óta telelő helye a védelem alatt álló kispatkós orrú denevéreknek.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai szerint a mélyen fekvő, háborítatlan barlangokban, régi bányajáratokban zavartalan az apró emlősök nyugalma. “A denevéreknek mindenesetre ideális búvóhely a járat” – mondja Kozák Gábor természetvédelmi felügyelő.
“Több mint hatvan év alatt azonban a járatok állaga alaposan leromlott. Helyenként már omladozna. Dúcolása, kijavítása százmilliós nagyságrendű költséget jelent, ami csak akkor érné meg, ha Szálasi egykori építményét közcélra használnák fel, például bányamúzeum létesítésére.”
Szálasi Ferenc nemzetvezető a közeledő Vörös Hadsereg elől a nyugati gyepűre menekítette a nyilas államszerveket. Bunkerét 1944 novemberében kezdték el építeni, s 1945 februárjára lett készen tatabányai vájárok és helyi mesteremberek munkája nyomán. Szálasi és környezete Kőszeg és környékének lefoglalt épületeiben szállásolta el magát. A szövetséges gépek bombázásai elől húzódtak be a kemény palás kőzetben kiépített bunkerbe.
1945. március 27-én a nyilas vezér Németországba menekült, az itteni magyar csapatok, parancs szerint, az utolsó golyóig súlyos harcokban védték a bunker környékén kiépült védelmi körletet. A föld alatti termek egy részét feltehetőleg vagy a szovjet, vagy a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A kommunista hatalomátvétel után a határ menti különleges övezetben felszámolták a hasonló jellegű építményeket.
Múlt-kor
HunHír.Hu