Kormos égre szállt a holló , – hol a holló , – hol a holló?!

Kard elásva a mélyben rohad, vajon mikor lesz már hát ez igaz?
Tűnődtem én ezen éppen, sajnos a mai világ neve:
az ENYÉM, s TIÉD már régen.

Dörögnek földön a fegyverek – s millióan csak éheznek.
Éheznek, de léteznek, sajnos ők is vétkeznek:
de nézd amott a gazdag világot – másképpen van ez még ám nálok!
születnek, – majd esznek, vesznek s mennek, – újak jönnek, – s elvesznek sokan csak a Pénzért mindent elvégeznek.
Ölnek-lőnek, ha kell, vajon mi taszította őket Tőled így el?
Mikoron eljő a nap, – hogy felébredjenek, –
tudják-e majd, – hogy mi mindent cselekedtek, –
avagy üres lesz a fej, – vagy előre töltve, csak jóval persze.
Itt lesz újra egy kezdetek;

Vajon ugyan mit kezdetek???