Országom árva, Nemzetem sebzett.
Hordja magával a hamis keresztet,
De én mondom Néktek, Soha fel nem adjuk,
Nem szabad hagynunk!

Turulmadár, magasra szállj,
Nézzél körül, s bosszút kiálts!
Külső-Belső-Magyarország;
Testvéreim! Ez a hazánk.

Hol Nemzetünk megszületett,
Szent Föld van ott, el nem veszett.
Vérem, ha kell, feláldozom,
De Népem kezét eloldozom.

Mondhatnak bármit, Erdély miénk,
Dicső Őseink felnevelték.
Eltűnt a régi, szép dicsőség,
Ami volt, az lesz, dicsértessék!

Zászlainkat megtorolják,
A remény tüzét vérrel oltják.
Most, Magyarság, gyűjtsél erőt,
Jó Istenünk, adj szebb jövőt!