Helyben vagyunk. Hiába, a Néphazugság sohasem hazudtolja meg önmagát. Éltetője a harcos antiklerikalizmus. Mindig fenemód aggódnak berkeikben, amiért minden erőfeszítésük ellenére még nem sikerült teljesen kiölni a vallást, elpusztítani az Egyházat. Meg most éppen azon, nehogy már a Biblia legyen életünk iránytűje.

Mai számában bizonyos Horváth Gábor kongatta meg a vészharangot. De idézzük szóról szóra!

„Tennesseet zömmel rendes istenfélő emberek lakják. Legalábbis sokkal nagyobb arányban járnak vasárnap templomba, mint Magyarországon. Egy lelkipásztorból lett helyi képviselő javasolta is, hogy nyilvánítsák a Bibliát az állam hivatalos könyvének. Tennesseeben imádják ezeket a jelképeket, van hivatalos fájuk, viráguk, emlősük, rovaruk, madaruk, hüllőjük, lovuk, ásványuk, kőzetük, daluk, versük és néptáncuk. A törvénytervezet mégis megtorpant, a Biblia ugyanis kényes dolog.”

Imádják a jelképeket? Nem, kedves Horváth elvtárs, a jelképet nem imádni, hanem tisztelni szokták, helyesebben nem is magát a jelképet, hanem azt, amit vagy akit ábrázol. Legfeljebb a pártszemináriumokon imádták azt. De lépjünk tovább! Az említett tagállam „hivatalos” flórájával és faunájával egy szinten emlegetni a Könyvek Könyvét, azért ez a vakmerőség csimborasszója, nemde? Ám ilyen kérdés fel sem merül benne. Más kérdések foglalkoztatják:

„Először is kérdés, melyik változata lenne a hivatalos, másrészt mi történjen Tennessee nem keresztény lakosaival, harmadrészt az Egyesült Államokat éppen azok alapították, akik nem akarták, hogy valaki egyetlen vallást tegyen számukra kötelezővé. A vallás és az állam szétválasztásának elve miatt az egész javaslat alighanem alkotmányellenes, és elfogadása esetén Tennessee éveken át ki se látszana a rázúduló perek tömkelegéből.”

Most arról, hogy mi a vallás és miért mindennél fontosabb, hadd ne nyissunk vitát, pláne egy pártszemináriumossal. Inkább maradjunk annál, hogy mindezt olyasvalaki írja, akit érzékelhetően csak egy bizonyos vallás jelenléte, netán megerősödése zavar ennyire, vagyis az, ha a katolikus hit és az Egyház isteni tanításai netán meghatározzák egy társadalom életét. A Biblia életünk iránytűjeként való elfogadása „perek tömkelegé”-t váltaná ki!

Nem, van egy szint, ami alatt nincsen vita. Az ugyanis csak művelt egyének között lehetséges. A néphazugságos publicista, amint tapasztalhattuk, sajnos nem tartozik közéjük. Egyet viszont azért kérdezünk tőle: ha a nevezett állam képviselője nem a Bibliáról, hanem a Talmudról nyilatkozott volna így, fenntartaná-e fentebbi sorait?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info