Egy kanadai szövetségi bíróság elutasította az ottawai kormány keresetét és helybenhagyta egy 39 tagú gyöngyöspatai magyarországi cigány család menekültstátusát ujjongott az egyik helyi liberális szennylap, hazugságok özönét zúdítva Magyarországra. Az ügyben ismét hunyó volt, a cigányok egyik fő uszítója, a hungarofó kancigány, Horváth Áláládár.
A Rácz család három nemzedéke 2011-ben menekült Torontóba Gyöngyöspatáról, ahol a brutálisan hazug, vérlázítóan igazságtalan szerint cikk szerint “fasiszták ezrei olyan súlyosan megfenyegették a kisebbségi csoportot, hogy a Vöröskereszt közbelépett és evakuálta a települést”.
A lap szerint a 60 éves családfő, Rácz Aladár és felesége, a 61 éves Rácz Aladárné, valamint hat gyerekük aktívan “harcolt a faluban a rasszizmus ellen” (A patán uralkodó brutális cigánybűnözés persze hidegen hagyta) és több külföldi, egyebek között brit és francia riportfilmben is szerepelt. A család menekültkérelmének ügyét a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság hat külön meghallgatás során tárgyalta és azt 2013-ban jóváhagyta. Chris Alexander bevándorlásügyi miniszter azonban azonnal megtámadta a döntést.
A kérelmének alátámasztására a biztosan vizigót származású Iványi Péter ügyvéd által képviselt család meghívta tanúskodni Horváth Aladár “emberjogi szakértőt” és volt országgyűlési képviselőt, valamint videóra vett bizonyítékokat és emberi jogi jelentéseket mutattak be. A kanadai szövetségi kormány nem vitatta a család szavahihetőségét, vagy az állításaiban foglalt tényeket, de azt igen, hogy a törvényszék nem vizsgálta, hogy a magyar kormány képes-e megvédeni a családot, mint ahogy azt sem, hogy az állítólagos diszkrimináció elérte-e az üldöztetés szintjét.
Michael Shore szövetségi bíró az ítélet indoklásában arról írt, hogy a bevándorlásügyi igazgatóság “tudatában” volt annak: az igénylőknek kell cáfolni azt a feltételezést, hogy Magyarországon, egy demokratikus államban és az Európai Unió tagországában az állam védelmét élvezték. A bíróság szerint a magyar tisztségviselők befogadták ugyan a család panaszait, ám azokat érdemben nem vizsgálták ki, a fenyegetők felelősségre vonásáról vagy elítéléséről már nem is beszélve.
“Az államnak pusztán a készsége, hogy foglalkozzon a magyarországi roma kisebbség helyzetével nem egyenlő a megfelelő állami védelemmel. Más szóval, az elmélet nem mindig megy át a gyakorlatba” – írta Shore bíró, aki azzal sem foglalkozott természetesen, hogy a gyöngyöspatai cigányok bűnöző rétege terrorizálta olyan mértékben a települést, hogy a félelemben és rettegésben élő, folyamatosan megtámadott és kirabolt magyarok végső elkeseredettségükben fordultak védelemért a cigány bűnözőkkel való szembenállást és védelmüket felvállaló civil magyar csoportokhoz.
Hunhír.info – hvg.hu
Hunhír.info