Mert megengedhetetlen, hogy gyermekeinket feleltessék, és olyasmiket tanítsanak nekik, amiktől ugyebár vakaróznak. Minek általános tanterv, ha nem egyformák a gyermekek. Nevelkedjék csak ki-ki a saját belátása szerint. Színtiszta liberalizmus. És mondja ezt egy – gyermekpszichológus. De nem ám az USA-ban, hanem – nálunk!

Mert a szabadság oly áhított hazájában egy matematika szakos átlagos egyetemista közel sem tud annyit, mint amennyit egy ugyanilyen hazai gimnazista. De hát a cél nem éppen az, hogy emitt is ugyanolyan retardált idióták kerüljenek ki az életbe, mint amott?

Igen, e kérdés jut óhatatlanul is az ember eszébe, ha meghallgatja az ATV Start Plusz műsorában Rónai Egon Vekerdy Tamással készült mai interjúját. Amiben a megkérdezett folyvást csak arról panaszkodott, hogy a mai iskola alig tud valamit porontyainkról. Olyasmiket ad fel nekik leckeként, amiket azok nem véletlenül nem akarnak megtanulni.

Nos, annyi igaz, valóban sok felesleges – lexikális – ismerettel terhelik meg a tanulókat. De Vekerdy mintha mégsem emiatt háborodna fel valójában, hanem inkább azon, hogy egyáltalán fegyelmezni akarnak iskoláink. Amiért is legjobb lenne, ha a szülők magániskolába járatnák őket. Akkor ugyanis nem érné őket stressz a feleltetéssel, vizsgáztatással.

Merthogy szerinte ez a kettő abnormális ismertetőjegye oktatási intézményeinknek. Karácsony Sándorra hivatkozva kijelentette, az, hogy az iskola mennyire abnormális hely, abból is látszik, az kérdez benne, aki tudja, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja a leckét.

Nos, aki csak egy kicsit is ismeri Karácsony Sándort, aligha tartja túlzásnak, mennyire forog most a sírjában. Mert még az ő protestáns neveltetéséből kétségtelenül következő liberalizmusa is eléggé távol állt azért az osztályzástól, bukástól mentes iskola utópiájától.

Mert ha létezne ilyen, akkor arra az e sorok írója által bármennyire is nem kedvelt Weöres Sándor verse (A birka-iskola) illene:

Egyszer volt egy nagy csoda,
neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
az kapott dicséretet.

Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt az iskola.

Ne legyen tehát feleltetés iskoláinkban? Elképed az ember. Hiszen az ember vajon nem éppen azokra a tanáraira emlékszik vissza leginkább hálával, akik bizony igencsak szigorúak voltak hozzá, akik keményen követeltek, akik ilyetén embert faragtak a reájuk bízott emberpalántákból? Szomorú, hogy megértük, mára ez is kérdés lehet.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info