A köldöknézésnek úgy tűnik, nincsen határa kontinensünkön. Úgyszólván nincsen nap, hogy ne hazudnák a képünkbe, mennyire bűnös jóformán mindenki, sőt a minap kimondatott a Mazsihisz által a címbeli mondat is. Csakhogy van itt valami bökkenő. Mikor veszik már végre észre a holocaust-bizniszbe beszálló kormányok, intézmények és személyek, hogy hiába meakulpáznak akárhányszor, valójában semmibe veszik őket is?

Amint a Mazsihisz honlapja vasárnapi hírcikkében olvassuk, „Szegeden egy négy méter magas menóra felavatásával emlékeztek aznap délelőtt a vészkorszak szegedi áldozataira”. Ez alkalommal Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete így fogalmazott:

„Fontos, hogy a magyarok beismerték, hogy szerepet vállaltak a holokausztban. Ez jó, de nem elég. Az, ami 70 éve történt nem tagadható le, de mindenkinek be kell látnia a saját, személyes felelősségét.”

Mindenkinek? Tehát annak is, aki történetesen e sorok írásakor születik? Mit mondjunk, gyomorforgató, de uralkodunk magunkon, így inkább nem minősítsük e szavakat. Akárcsak a nevezett siófoki holocaust-emlékműavatáson elhangzott (a Mazsihisz honlapján hétfőn felidézett) mondatát se, miszerint „vannak, akik azt mondják, idén, a holokauszt 70. évfordulóján túl sok, a siófokihoz hasonló megemlékezést tartanak, de a vészkorszakról nem lehet elégszer megemlékezni, hiszen rengeteg embert küldtek a halálba Magyarországról is”.

Most viszont úgy tűnik, mintha a „kifinomult emlékezetkultúrájú”-ak akarnák ezt tenni azokkal, akiknek szerintük százezreket küldtek halálba. Az említett honlap tegnapi hírcikke a Magyar Távirati Iroda tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy „vádat emelt a hannoveri ügyészség az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egy őre ellen”, aki „a hatóság szerint a bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában”. A 93 éves vádlott ellen „a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában leállították”. Azonban mára megváltozott a helyzet:

„Az újabb eljárás és vádemelés a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) előzetes vizsgálata során az utóbbi hónapokban feltárt adatokon alapul. A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. ”

Arról, hogy bizonyítékok híján mégis miként, nem kaptunk tájékoztatást persze. De hát ez végül is nem annyira fontos. Ami fontos, a rettegéskultusz állandó életben tartása, úgyszólván mindenki megzsarolása. Csakhogy van itt valami bökkenő. Mikor veszik már végre észre a holocaust-bizniszbe beszálló kormányok, intézmények és személyek, hogy hiába meakulpáznak akárhányszor, valójában semmibe veszik őket is?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info