Úgy tűnik, nem férnek a bőrükbe balféltekén, nincs elég liberalizmus nálunk. Nemrég már az is kiverte náluk a biztosítékot, hogy egy új tankönyv a nyugatimádattal való szakítást óhajtotta, a minap pedig az, hogy a két nem különböző funkcióinak természetességét hangsúlyozta egy másik. Mert a taroló liberalizmus jegyében balféltekén már azon is felháborodnak, hogy a lányok anyaszerepben érzik jól magukat.
Röhej, hogy odaát ennyire pöcegödörbe süllyedtek. Merthogy az ATV mai hírműsora egyenesen kiakadt azon, hogy a hatodikosok természetismeret tankönyve a „diszkriminációt erősíti”, amiért is visszavonását követelik odaát. Nem, most azonban nem a társadalom halmozottan hátrányosan megkülönböztetett szegmenseiről van szó, hanem a szebbik nemről, amelyet „lenéz” az új tankönyv, amelyben – minő borzalom – ilyenek mondatok olvashatók:
„A fiúk és a lányok bizonyos testi adottságokban és szellemi képességekben különbözőek. A fiúk jobbak bizonyos sportokban és a matematikában ügyesebbek, míg a lányok kézügyességben jobbak és állítólag könnyebben tanulnak meg olvasni. A lányok jól érzik magukat anyaszerepben, feleség szerepében, a fiúk pedig apaszerepben, a férj szerepében.”
Nos, a tények ugye tények. Makacs dolgok. Cáfolhatatlanok, mint a fentiek. Ez azonban nem akadályozza meg persze a balkegyelműeket abban, hogy letagadják őket. A műsorban megszólalt bizonyos Nahalka István oktatáskutató, aki szemrebbenés nélkül kijelentette, „hibás” a könyv, mert általánosít, és rombolja a diákok, főleg a lányok önértékelését.
Szóval ezt is megértük. Eszerint tehát az anyaság nem a női lét lényege, így hangsúlyozása zavarja képviselőinek „önértékelésé”-t. De megszólalt a másik potentát, Hiller István is, aki szerint „nem egy megfellebezhetetlen tananyagot kellene követni az iskolákban, hanem több szabadságot kellene adni a pedagógusoknak”. Ám ne higgyük, hogy nincsen ennél lejjebb. Van. Az ostobaságok ostobasága még csak ezután következett, ugyanis megszólalt Vadai Ágnes is, mondván, az efféle tankönyvszöveg a „diszkriminációs trend”-et erősíti, azt tudatosítja, hogy „a nők másodrendű állampolgárok a saját hazájukban”.
Nos, amolyan szokásos Hunhír-ötpercként (anélkül, hogy a legkülönbözőbb tudományok képviselőitől kezdenénk idézgetni a tárgyban) alább egybefoglaljuk a gyengébbek kedvéért, mit tart a józan paraszti ész a nő és a férfi valódi viszonyáról.
A legkiválóbb elmék réges-régen megállapították, hogy az emberi lét hármas síkjából (testi, lelki, szellemi) a harmadik nem a nő területe, ezen igazán komoly teljesítményre sohasem lesz képes. Ezért nincsenek a nők között zseniális művészek, feltalálók, tudósok. De ez egyáltalán nem baj. A Teremtő másnak teremtette a nőket, mint a férfiakat. Egyenrangúaknak, de nem egyformáknak. Ugyanis például édesanyaként gyermeket nevelni, háziasszony lenni és beteget ápolni semmivel sem kevesebb, mint katedrálisokat tervezni, szimfóniát írni, vagy a dinamót feltalálni.
Mindebből következően nem véletlen, hogy valaha a férfiak feleségüket nem avatták be tudományos vagy közéleti, politikai kérdések megvitatásába. Ők még tudták, hogy az isteni teremtésrend értelmében egy feleséggé lett nőnek három helyen kell teljesítenie: 1. a hitvesi ágyban, 2. a gyermekszobában és 3. a konyhában. De ha apácává lett, akkor sem vált belőle zseniális író vagy feltaláló, mivel természeténél fogva nem kreativitásra, hanem reprodukálásra teremtetett. Ezért nem véletlen, hogy valaha az apácák nem könyveket írtak, csak másoltak, mint a középkorban Sövényházi Márta és Ráskai Lea.
Nos, végszóként csak annyit: azokat, akik azzal jönnének, ők mindezzel nem értenek egyet, megkérjük, hogy ne velünk vitatkozzanak, hanem Istennel, aki ilyennek teremtette a két nemet. Egyenrangúaknak, de nem egyformáknak. Sapienti sat!
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
