A jelek szerint egyre nagyobb a gáz a világhatalom berkeiben viselt dolgaik miatt, így aztán nem múlik el egyetlenegy nap sem, hogy ne fenyegetnének úgyszólván mindenkit, aki tevékenységüket bármilyen szinten is megkérdőjelezi. Amíg Gázát legszívesebben a levegőbe röpítenék, addig hazánktól megvonnák a brüsszeli támogatásokat és a szavazati jogot. Merthogy a tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd miatt Magyarországon ugyebár minden veszélybe került. Mert abszolúte semmibe veszi az emberi jogokat.
A fizetett politikai aktivisták nem dolgoztak hát eredménytelenül ezúttal sem. Tegnap az MTI – majd a Néphazugság és az ATV – közreadta a The New York Times kérését. Íme:
„Szerkesztőségi állásfoglalásban kérte az Európai Uniót a The New York Times az internetes oldalán, hogy ne hagyja következmények nélkül Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét és kormánya egyes intézkedéseit. „Orbán azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat” – fogalmazott a liberális amerikai lap. A cikk szerint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének tovább kell mennie a szokásos dorgálásnál.
„A bizottság azzal kezdhetné, hogy csökkenti azt a 21,91 milliárd eurót, amelyet az EU 2014 és 2020 között Magyarországnak szán az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Ugyancsak eljárást kellene kezdeményeznie az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére hivatkozva, amely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkben felsorolt értékek megsértése, beleértve a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat” – áll az írásban.”
Kísértetiesen emlékeztet mindez a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) minapi sürgönyére, amely az izraeli szabadkőműves terrorállam népirtása elleni érpataki tiltakozás sajtófelületről való eltávolítását követelte. Merthogy a toleranciabajnokok sajátos szabadságértelmezése szerint egy nyíllal csak egyfelé lehet lőni, ugyebár. Aki visszalő, azonnal megkérdőjelezi az „alapértékek”-et, a jogállamiságot, a szólásszabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat, miegyebeket. Az ilyen személy vagy kormány közveszélyes!
Vagyis szűk pórázra kell fogni minden vazallus államot. S ha ezt megelégeli bármelyik is, azonnal közbe kell lépni. Még akkor is, ha a megelégelés részéről csupán verbális. Tehát nem rúg ki „fasizálódó” kormánya senkit sem aklukból, csupáncsak kételyeit fejezi ki a pórázon tartás mértéke miatt. Tehát, még ha csak egy beszéd erejéig is, de képletesen visszalő reájuk. S mivel a fő mozgatja a tagokat, vagyis a kormány az alattvalókat, ezért hát félő, hogy egyre többen fognak nyílhoz nyúlni. S ráadásul még megérhetjük, hogy nem is csak képletesen.
Igen, kísértetiesen emlékeztet mindez a MÚOSZ-sürgönyre. Maradva az utóbbinál, a tegnap általunk reá reagáltakhoz még csak egy valamit. Úgy tűnik, fel sem merült az megfogalmazóiban, hogy ha olyasmit olvasnak, ami nem illik bele világképükbe, annak nem eltávolítását illene követelniük derék toleranciabajnokokként, hanem megcáfolniuk, s továbbra is eltűrni azt cáfolatuk mellett a tárfelületen. Példát mutatva ezzel a saját identitására mindmáig rá nem lelt „The New York Times”-nak.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
