Lassan antológiát lehetne szerkeszteni a Mazsihisz mozaikszóval illetett társadalmi képződményről rovatunkban megjelent filippikákból. Nem mintha jobb dolgunk nem lenne, csak egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni amellett a hisztériakeltés mellett, ami egybeforrt nevével. Mert tényleg nincsen egyetlen nap, óra, perc sem, hogy ne kiáltanák világba, mennyire gazul viselkedtek és viselkednek velük mindig mindenfelé.
Pszichológusok a megmondhatói, mennyire végzetes személyiségtorzuláshoz vezet ugyanis az állandósulttá vált köldöknézés, a testi-lelki sebek begyógyulásának megakadályozására tett görcsös erőfeszítés, a bennünket ért sérelmekért örökösen kizárólag másokat való vádolás.
Mindezt a Mazsihisz honlapján tegnap megjelent hírcikk kapcsán írjuk. Amely beszámol arról, hogy vasárnap Nyíregyházán „Holokauszt megemlékezésre” került sor. Igen, így, nagybetűvel. Amin Tordai Péter, a BZsH (Budapesti Zsidó Hitközség) elnöke és a Mazsihisz alelnöke megint kivágta a rezet. Még akkor is, ha ezúttal sem múlta felül egy papagáj teljesítményét. Urasága ugyanis csak betanult szövegeket képes kiengedni magából. De azokat aztán mindig s mindenhol.
Megkíméljük olvasóinkat – elvégre van lelki higiénia is – mostani mazsihisztériádája teljes közlésétől. De hogy senkinek ne legyen kétsége, legalábbis olvasóink körében, a fentiekben fémjelzett jelenség meglétéről, álljon itt belőle mutatványul egy röpke részlet:
„Nincs szó arra az állatias kegyetlenségre, amelyet emberekkel műveltek 1944-ben. De tanultunk a történelemből. Megtanultuk, hogy azok szava mit sem ér, akik az isteni törvényeknek ellentmondanak, akik elűzik a szegényt, ütik az elesettet, röhögve a szemünkbe hazudnak, akik mások vagyonát kívánják maguknak. Mert bármiképpen is fénylik a csillaguk, az isteni törvények – lévén, hogy mélyen emberiek – elsöprik őket a történelemből, bárhogyan is gyűjtenek emberek véréből, bánatából maguknak vagyont és dicsőséget.”
Arról, miféle alapon papol „isteni parancsok”-ról a BZsH-elnök, ugyebár nem kell vitát nyitnunk, elvégre mindennek van határa. Legalábbis minálunk. Őnáluk viszont úgy tűnik, nincs. Főleg az üres fenyegetőzésnek. Így zárta ugyanis mazsihisztériádáját:
„Minket, zsidókat már többé nem lehet megfélemlíteni. Mi már „kiféltük magunkat” több generációra előre. Mi nem fogadjuk el többé az embertelen parancsokat. Nem fogadjuk el az önkényeskedőket, erőszaktevőket, fekete egyenruhásokat. Miránk nem csap le többé se birodalmi sas, se turul.”
Azt javasoljuk Tordai uraságának ezek után, vegye be szépen gyógyszereit (minthogy így is elég rosszul néz ki), s ne mozduljon ki hatásukig. Mert félő, hogy előbb-utóbb lecsap reá, ha nem is éppen a birodalmi sas és a turul, de a – gutaütés. Bízunk benne, hogy még idejében szóltunk. Mert ha hiszi, ha nem, annyira Istentől elrugaszkodottak még mi sem vagyunk, hogy akárcsak neki is rosszat kívánjunk.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info