A 2006-os rendőrbűnözők tárgyalása tükrében viszonylag kevesebb figyelmet kap, hogy két évvel a gyurcsányista brutális rendőrterror után immár nemcsak a rendőrség és a nemzeti érzelmű tüntetők néztek egymással farkasszemet, hanem a szocionliberális hatalom saját erőit is mozgósította utcai demonstrációra. 2008. szeptember 20-án zajlott le az úgynevezett tüntetések napja, ahol Budapest egyik felén a cigányok, liberálisok, chartások, páholyosok gyűlölködő tucatjai hintették a liberális mételyt és tettek hitet a brutálisan kegyetlen rendőrállam mellett, míg a másik felén a nemzeti érzelmű tüntetők tiltakoztak a rendőrállam, a liberális diktatúra és az egyre fokozódó cigánybűnözés ellen. A rendőrség egyértelműen a liberálisok oldalára állva, azok védelmében lépett fel a nemzeti tüntetőkkel szemben úgy, hogy kegyetlen oszlatásokra, brutális emberverések is bekövetkeztek az események kapcsán. A pontosan öt évvel ezelőtti történéseket elevenítjük fel.
A 2006-os tv-ostrom és az október 23-án történt, a nemzeti oldal egésze irányába elkövetett rendőri kegyetlenség- és brutalitáscunami után a közvélemény egyre inkább szembefordult a gyurcsányista rendőrállammal, és az ország szinte minden szegletében tüntetések, megmozdulások törtek ki a szemkilövető diktátor és rendszere ellen.
A gyurcsányistákat és a terrorállamot dicsőítő liberálisok és csatolt részeik egy ideig csak a korlátlan médiahatalmuk segítségével próbáltak internetes és virtuális háborút vívni a nemzeti oldal ellen, de két évvel a tv-ostrom után már elérkezettnek látták az időt, hogy utcai jelenléttel is demonstráljanak az általuk csak nácinak, fasisztának tartott magyarok ellen. Időközben bekövetkezett az évtized egyik legsúlyosabb tragédiája, amikor brutálisan kegyetlen cigánybűnözők halálra verték a vétlen Szögi Lajos tanárt, és a cigánybűnözők elleni fellépést is sürgetni kezdték még azok is, akik annyira nem merültek el a politikai folyamatokban és az akkori rendszer megváltoztatásának követelésében. A liberálisok által uszított cigányok nem a cigánybűnözés elleni harc mellet tették le a voksot, hanem fő kezelőik utasítására a gyurcsányista liberális hordához csatlakoztak, és gyakorlatilag ők nyitották meg 2008. szeptember 20-ai demonstrációjukkal a tüntetések napját.
A liberálisok és csatolt részeik a Parlament környékén zengték a gyűlölettirádáikat, a nemzeti érzelműek pedig a Hősök terére hirdettek nagygyűlést. Szakrális terünkön csaknem tízezer ember hallgatta többek mellett Morvai Krisztinát, aki itt fogalmazta meg az azóta már legendássá vált jelszót: Ez a mi hazánk!, és Gyurcsányt zakkant semmirekellőnek, hibbant Nérónak titulálta.
A Kossuth téren nácizó, fasisztázó, őrjöngő liberálisokat, cigányokat és chartásokat védték a rendőrhegyek, ennek ellenére a Hősök tere tüntetői hatalmas sorokban indultak meg a belváros felé, hogy beteljesítsék a tüntetés egyik célját, cipőket, köztük az agyonvert Szögi Lajos egyik lábbelijét elhelyezni a Szabadság téren a cigánybűnözés elleni tiltakozásul. A rendőrsorfalakkal kísért tömeg eljutott ugyan a Szabadság térre, de amikor Toroczkai László nemzeti ellenálló el akarta helyezni az egyik cipőt a szovjet emlékműnél, a jelenlevők közül valaki bedöntötte az egyik kordont és ez okot adott a rendőröknek a véres leszámolásra. Innentől kezdve az események ismételten a rendőri brutalitás jegyében zajlottak, a robotzsaruk gyakorlatilag a fél belvároson keresztül üldözték a nemzeti érzelműeket, lőtték a könnygázt, és vertek össze több tucat ártatlan embert, akik közül többen a Szabadság téren lévő Hazatérés Református Templomába menekültek.
A rendőri túlerőnek köszönhetően este 8 órára megszűnt az ellenállás, de a rendőrök még az éjszakába nyúlóan is vegzálták a ruházatuk alapján a nemzeti táborhoz tartozható embereket szerte Budapest területén. Az eseményekhez hozzátartozik, hogy a liberális huhogások ellenére a nemzeti érzelmű tüntetők egyetlen cigányt, zsidót, vagy színes bőrűt sem bántalmaztak az események során. Ennek ellenére természetesen továbbra is nyilasfasiszta csőcseléknek nevezték őket a magyarországi tolerancia, demokrácia és jogegyenlőség felkent bajnokai.
Kapcsolódó percről percre tudósításunk:
A tüntetésnek álcázott polgárháborúról haditudósítunk
Koldus Kálmán – Hunhír.info
