2013. június 13-án az Egri Törvényszéken kezdődik a tárgyalása annak a pernek, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) saját nevében indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen. A TASZ szerint a rendőrség etnikai hovatartozás, illetve bőrszín alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat a 2011. évi “szélsőséges járőrözések” idején és az azt követő hónapokban. A hiperliberális, jogvédőknek álcázott árokásó bűnözővédők állításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, a jogi hercehurcájuk csak azt eredményezi, hogy a meghurcolt rendőrök még az eddiginél is visszafogottabban lépnek fel az eltérő kultúrájú gonosztevők ellen. A TASZ állításai legfeljebb az újságírókat fenyegető helyi cigányvezér látomásain alapulhatnak, mert hiába hivatkoznak a saját benyomásaikra, munkatársaink számos alkalommal pont az ellenkezőjéről győződhettek meg, és a megkérdezett falubeliek 100 százalékban az általuk tapasztaltakat támasztották alá.

Közleményükben írják: mint az közismert, 2011. tavaszán szélsőséges, cigányellenes, paramilitáris szervezetek (Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, Véderő, Betyársereg) szállták meg a Heves megyei Gyöngyöspata cigánysorát, az állam pedig heteken keresztül tétlenül szemlélte az eseményeket, saját erőszakmonopóliumának bitorlását. A TASZ az események kezdetétől fogva egészen a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének megszületéséig aktív terepmunkájának tapasztalatai alapján folyamatosan és keményen kritizálta a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség mulasztásait.

Hozzátették: a rendőrség, fokozva a romákkal szemben kialakult ellenséges, megfélemlítő és megszégyenítő légkört, elkezdte a helyi romákat bagatell (jellemzően közlekedési) szabálysértésekért keményen bírságolni, míg a szélsőségeseket még ugyanilyen szabálysértésekért sem vonták felelősségre. Sőt, miután a szélsőséges csoportok távoztak a cigánysorról, és a település jobbikos polgármestert választott, a rendőrség egészen az év végéig folytatta a járőrözések idején megkezdett, etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlatát.

A TASZ a kisebbségi ombudsmani jelentések megállapításaira és saját tereptapasztalataira alapozva perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot. Keresetükben egyrészt azt állítják, hogy a rendőrség a szélsőségesek járőrözésének időszakában a cigányokat zaklató paramilitárisokkal szemben elmulasztott intézkedésekkel az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatásban részesítette a gyöngyöspatai romákat. A rendőrség ugyanis ahelyett, hogy megfelelő bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti tevékenységgel a közbiztonságot, közrendet és köznyugalmat biztosította volna, a szélsőségesekkel való „empatizálással” tökéletesen aláásta a cigányság biztonságérzetét és a rendőrségbe vetett bizalmát. Ezzel az emberi méltóságot sértő magatartásával fokozta a szélsőségesek által kialakított megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkört, amely a cigány származású emberek bűnözőként történő megbélyegzésén alapult – olvasható a közleményben.

A TASZ keresetében másrészt azt állítja, hogy a rendőrség 2011. március 1. és 2011. december 31. napja között Gyöngyöspatán folytatott szabálysértési feljelentési és helyszíni bírságolási gyakorlatával szintén megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlat, amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak hív, egyfelől az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, másfelől zaklatást valósított meg.

A per első tárgyalása június 13-án lesz az Egri Törvényszéken.

Akkor a fentiek olvasása utáni hatalmas felháborodásunkból lenyugodva vegyük sorra, és cáfoljuk meg a személyes tapasztalatok alapján is a cigányokat eszközként felhasználó liberálisok hazugsághalmazát. A legfontosabbakról már a kezdet kezdetén elfeledkeztek, miszerint Gyöngyöspata településnem cigány lakossága azért fordult kétségbeesetten a közvéleményhez, mert a településen már olyan mértékűvé vált a cigányok bűnözése, hogy a lakosság nem látott más kiutat. A jobbikosok és a hozzájuk csatlakozó szervezetek első alkalommal azért keresték fel a települést, hogy szolidaritásukról biztosítsák azon rettegő embereket, akiknek életét pokollá teszik a cigánysoron élők bűnözői. A település környékén a kivágott fák, az ellopott pincék, az egykor virágzó kertgazdaság lepusztított romjai mutatták azt a laikus számára is, hogy itt valami elviselhetetlen légkör uralkodhat az ezt előidéző viszonyokkal egyetemben.

A Jobbik figyelemfelkeltő demonstrációja után került reflektorfénybe Gyöngyöspata, ahol az ottani cigányság bűnöző rétegére telepedve a hazugságtól túlcsorduló jogvédők saját politikai céljaikra akarták felhasználni a cigánybűnözők miatt kialakult általános gyöngyöspatai rettegést. Munkatársaink számos alkalommal beszélgettek véletlenszerűen megszólítva azokkal a gyöngyöspatai emberekkel, akik kivétel nélkül az elviselhetetlen cigánybűnözésről beszéltek, azokról az emberekről, akik mindent visznek, amit látnak: az ünnepi asztalon lévő kalácstól a szalmazsákba rejtett nyugdíjig, és terrorban tartják a település főleg idősebb, illetve leginkább a cigánysor környékén lakó védtelen magyarokat.

Hány és hány olyan szakadt ruhás emberrel találkoztak munkatársaink, akik nyomatékosították: mit foglalkoznak ők azzal, mi történik a parlamentben és a nagypolitikában, amikor az a legfontosabb számukra, hogy valami legalább megmaradjon abból, amit megtermeltek, vagy amiért megdolgoztak.

És itt a dolog rákfenéje. A cigányokat eszközként felhasználók pont ezt akarják elérni, hogy az átlagember a bűnözőktől rettegjen és ne foglalkozzon azzal, hogyan gyarmatosítják az idegenek az országát. A TASZ-os hazudozók arról is elfeledkeznek, hogy cigánybűnözők támadtak meg és vertek csaknem halálra olyan magyar fiatalokat, akik pont a rend megszilárdulását akarták elérni Gyöngyöspatán, nem pedig fordítva.

A rendőrség betámadása a jogvédők részéről nemcsak álságos és hazug, hanem olyan mértékben igaztalan is, hogy nyugodtan állíthatjuk: vérlázító tevékenységük. Ők beszélnek arról, hogy a rendőri fellépés miatt sérült a cigányok egyenlő elbánáshoz való joga, és hogy a rendőri fellépés alkalmas a cigányság megbélyegzésére? Amit a TASZ-os jogvédők jelen pillanatban művelnek, az semmi más, mint a rendőrség tekintélyének abszolút lerombolása, és annak a helyzetnek a bebetonozása, hogy a liberális jogvédőktől rettegő rendőr ne merjen intézkedni akkor, ha kiderül, hogy a bűncselekmény elkövetője a cigány kisebbséghez tartozik.

A rendőrség tekintélyének, erejének és erőszak-monopóliumának brutális lerombolását pont azok a jogvédők idézik elő elsősorban, akik bőrszín alapján tesznek különbséget a bűnözők között, és a cigány kisebbséghez tartozókat támadhatatlan szent tehénként kezelik, adva alájuk a lovat a további bűncselekmények elkövetéséhez.

Munkatársaink tapasztalatai alapján a rendőrök nemhogy a cigányokkal szemben alkalmaztak volna diszkriminációt, hanem pontosan azokat a civileket vegzálták elsősorban, akik szabadidejüket, energiájukat nem kímélve siettek a falu lakóinak segítségére, hogy jelenlétükkel is csökkenteni tudják az elviselhetetlen cigány terrort. A jogvédők hazugságait pont az időszakos polgármester-választás eredménye cáfolja meg legjobban, hiszen a falu lakosai egyértelműen annak a Juhász Oszkárnak szavaztak bizalmat, akik ígéretet tett a cigánybűnözés kezelésére, illetve a normális cigány-magyar együttlét szabályainak és lehetőségeinek kialakítására.

A liberálisok tehát nem tudtak a szokásos módszerekkel támadni az általuk eszközként használt bűnözők érdekében, hisz minden egyes megnyilvánulásukra ott a nyilvánvaló állampolgári válasz a jobbikos Juhász Oszkár polgármestersége. A Magyarországon ezerrel dúló kultúrkampf összefoglaló névvel illetett társadalmi-gazdasági-politikai-ideológiai háborúban Gyöngyöspatán a liberálisok hatalmas vereséget szenvedtek, ezért nyitottak új frontot, hogy akkor a rendőrséget támadják. Az is eredmény, ha nő a habozó, az események kezelni nem tudó rendőrök száma. Hogy miért? Azért, amit még a szakadt ruhás szerencsétlen sorsú gyöngyöspatai magyar ember is egyértelműen meglátott és érzékelt: ha a rettegésben élő magyarok a saját értékeik védelmével életük, családtagjaik testi épségének biztosításával vannak elfoglalva, akkor nem azzal törődnek, hogy mi történik az Országházban, a világpolitikában, és nem foglalkoznak olyan kérdésekkel, hogy milyen szinten és módon gyarmatosítják hazáját az idegenek.

Hírportálunk maximálisan kiáll azon rendőrök mellett, akiket esetleg a birodalomtól, az európai gyarmatosítóktól rettegő független magyar kormány és hatalmi szervezetei elmarasztalnának a gyöngyöspatai események miatt. Gyöngyöspatán a rendőrség maximálisan arra törekedett, hogy az egész botrány kirobbantóját, a helyi cigányság bűnöző rétegét védelmezze, s nem pedig vegzálja.

Kostás Roland – Hunhír.info