Az amerikai kontinensre induló (vagy, ahogy akkor hitték, az Indiákra hajózó) portugáliai pálos hittérítők között magyar szerzetesek voltak. A Liszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 125 pálos atyának mondott. Barcelonában pedig megtalálható magát büszkén „magyar királyi vér leszármazottjának” tekintő Katolikus Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata.

Ebben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:

„Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár”.

A spanyol Cadiz kikötőváros „Archivo de las Indias” okiratában 300 utazó pálos szerzetes adatait rögzítették. A pálosok történetében kiemelkedően érdekes színfolt a dél-amerikai szereplésük, amelyre minden magyar méltán büszke lehet. VI. Sándor pápa megbízásából is mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található. Ezek a sajátos pálos rovásírás elemei… Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).

„Ismert olyan feltevés is, mely szerint 1500-ban magyar pálosok vettek részt Alvares Cabralnak, Brazília felfedezőjének az expedíciójában. (Ónody Olivér: Adalékok a brazil-magyar kapcsolatokhoz. In: Bécsi Napló, 1992/6. 9.)”

„Az amerikai magyarság egyik legismertebb kutatója, az Argentínában is élt Ács Tivadar pedig arról írt egyik munkájában, hogy magyar pálosok a kezdeti időktől bekapcsolódtak az Indiák evangelizációjába, minek máig látható mementói a paraguayi Cerro Polilla hegységben talált barlangfeliratok, melyek a pilisi barlangokban élt pálos remeték által használt rovásíráshoz hasonlatosak. (Kurucz Ladislao: Los húngaros en la Argentina. Buenos Aires, 1999. 11-12.; Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Budapest, 1938. 65–67. és Ács Tivadar: Magyar pálosok voltak Délamerika első térítői. In: Nemzeti Újság, 1934.05.17.)” Ács Tivadar mellett a régió másik nagy magyarság-kutatója, az ugyancsak Argentínában letelepedett Szabó László is a XVI. századig nyúlt vissza, de történeti forrásokra alapozott elmélete már sokkal valószínűbbnek látszik. Állítása szerint az Inka Birodalom meghódításáért harcoló Francisco Pizarro maroknyi csapatának megerősítésére toborzott 1600 fős zsoldos seregben, melyet a perui vállalkozás vezetőjének öccse, Hernando Pizarro vezetett, sok más nemzet képviselői mellett magyar zsoldosok is feltűntek. Erről Gonzalo Fernández de Oviedo y Valdés spanyol udvari történész 1547-ben megjelent Historia general y natural de las Indias című könyve tanúskodik, amely az inka főváros, Cuzco 1538-as elfoglalásában résztvevő seregek kapcsán leszögezte, hogy „egyetlenegy sem hiányzik itt mindazon nyelvek közül, amelyeket a világ keresztény országaiban beszélnek, mint Itáliában, Németországban, Skóciában és Angliában, és vannak itt franciák, magyarok, lengyelek, görögök és portugálok, és minden más nemzetiségűek Ázsiából, Afrikából és Európából…”. (Fernández de Oviedo, Gonzalo: Historia general y natural de las Indias, islas y tierre-firme del mar océano. Madrid, 1852. 222-223. és Szabó: Magyar múlt… 26.)

A magyar pálosok VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek. A pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia, Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban „Inter caetera” kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi egyezmény, Kolombusz felfedezése, amelyek után a kelet felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektől nyugatra 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a „Los Reyes Catholicos” kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői.

Újabb közösség portugálok csatlakoztak a magyar Pálos-rendhez 1464-ben és 1494-ben a spanyol közösség a magyar központú Pálos-rendhez kérte felvételét.

Már 1495-ben is több misszióban is részt vettek Dél-Amerikában. Portugálián keresztül, Argentínában szállt partra 16 magyar szerzetes, ahonnan eljutottak Bolíviába és Peruba is. 14 pálos missziós atya vértanúhalált halt. A régi pálos kolostorok közül jó néhány még ma is létezik más- rend tulajdonában – a mai Paraguay és Argentína területén. A távolság és a háborúk miatt 4- majd később 8 évenként jártak el a magyarországi nagykáptalanra. Ebben az időben már 22 perjelséggel és 5 vikariátussal rendelkeztek. A pálosok kegyhelyeket vezettek, lelkipásztorkodtak, gimnáziumokat is tartottak fenn. Nagy hangsúlyt helyeztek a világi ifjúság nevelésére. Több kolostorukban gyógyfürdőt is működtettek. A XVI. században a portugál tartománynak 17 monostora volt. Ezek közül a leghíresebb Szent Pálról nevezett Serra de Ossában. A XVIII. század elején az újraegyesítési kísérlet nem sikerült, különösen a XIII. Gergely pápa által megerősített önállósági tevékenységük miatt, e korszak még egy önálló kutatási témát igényel. A serra de ossa-i és a mendolivai főmonostoron kívül még 14 zárda és az evorai kolostor működött. A bragazi házból Don Pedro a többi szerzetesrendekkel együtt ezt is eltörölte Portugáliában.

Bakk István – szentozseb.hu

A Miskolcon (MBE) az Őskutatási Konferencián 2012. augusztus 7-én elhangzott előadás rövidített változata.

Hunhír.info