“Mire vagy büszke te senkiházi?- üvöltötte felém. A Szent Koronára, amely nem más, mint svájci sapka, Szent István ereklyéje tetemcafat, a Turul madár egy dülledt szemű tojó, a Himnuszotok pedig elavult nóta? Vagy Az Ember tragédiájára, amely tömören geci, a Feszty körkép kártékony hazugság, nyelvetek pedig szedett-vedett ócskaság.”

Áder János Úr
köztársasági elnök

Tisztelt Elnök Úr !

A minap az újságok hírt adtak arról, hogy Schweitzer József nyugalmazott főrabbihoz a körúton odalépett valaki és szemébe vágta, hogy gyűlöli a zsidókat. Ő emiatt panasszal élt az államvezetésnél, melyet követően Ön soron kívül személyesen kereste fel a főrabbit. Eme szokatlan jellegű elnöki látogatás nyilván mély együttérzéséről tanúskodik a hasonló esetekkel kapcsolatosan, ami felbátorított engem is arra, hogy megkérjem Önt, hogy nekem, mint egy hazáját szerető, féltő, és megmaradásáért, virágzásáért tenni, küzdeni és harcolni is képes keresztény állampolgárt ért utcai inzultus elszenvedőjének is nyújtsa azt a megkülönböztető, netán bocsánatkérő, avagy engesztelő figyelmet, melyet nevezett fenti személynek soron kívül biztosított. Erre magyar állampolgárként annál is inkább apellálhatok, mert saját hazám vezetőjétől felém ez morálisan még inkább elvárható, és mert az engem ért személyes jellegű inzultus kétséget kizáróan, bizonyítható módon történt meg. Ennélfogva az én esetemmel kapcsolatosan nem merülhetnek fel olyan kételkedő, rosszindulatú felvetések, kérdések, mint amik szárnyra kaptak Schweitzer rabbi panaszával összefüggésben.

Így:

valóban megtörtént-e az eset?

és ha megtörtént

– nem csupán egy casus belli jellegű esetről van-e szó, aminek célja egy újabb, felfokozottabb hangvételű hazai és nemzetközi magyargyalázó kórus beindítása, avagy

– lehetett szonda jellege is, hogy meddig lehet még büntetlenül gyalázni, megalázni a magyart.

Nyilvánosságot kapott az a döntő kérdés is, hogy vajon milyen nemzetiségű volt az illető, s így egyáltalán releváns volt-e az Elnök Úr és a kísérő egyházi kórus reflektációja? Az is kérdéssé vált, hogy az inzultáló személy mondott-e valamit, hogy miért gyűlöli a zsidókat:

– ha magyar volt, akkor talán azzal indokolhatta gyűlöletét, hogy az ún. szocializmus alatt az ország és különösen a megtorló ÁVÓ, az ÁVH zsidó vezetői, irányítói elfelejthetetlen és megbocsájthatatlan tettek sorozatával gyűlöltették meg magukat, és még ma is úgy érzi, tapasztalja az inzultáló, hogy jelenleg is kiváltságos, megkülönböztetett elbánásban részesülnek vele, mint magyar őslakossal szemben.

– ha palesztin volt, úgy Izraelnek az ő hazájuk földjének önkényes kisajátításai, és sok esetben népirtás jellegű támadásaik lehettek gyűlöletének okai

– ha nemzetközi békeharcos volt, úgy a közvetlen izraeli érdekeket is szolgáló kiagyalt, a valóságban anyagi és uralkodási okok miatt kezdett háborúk lehettek a gyűlölete okai, amelyek igazságtalan voltukon felül még veszélyeztetik a világbékét és a létbiztonságot is,

– ha pedig Európai Uniós volt,a gyűlölet megnyilvánulásának eredőjét szolgáltathatta az a felismerés, hogy a mai világválságot, néptömegek nyomorát a cionisták uralta bankrendszer zúdította a világra stb.

Ha pedig csak röviden azt mondta a rabbit inzultáló személy, hogy gyűlöli a zsidókat, abban viszont semmi rendkívüli, meghökkentő újdonság, így azonnali reflektációs igény sincs, hiszen több százmillió megkérdezett vallja ezt a nemzetközi statisztikai felmérések szerint. Erre vonatkozóan a Pew Research Center közvélemény kutató a zsidóellenességet vizsgálva a következő felmérési eredményt tette közzé (Magyar Nemzet 2008. szept. 9.)„Spanyolország 46 %, Lengyelország 36 %, Oroszország 36 %, indiaiak 32 %, kínaiak 55 %, Japán és Dél-Korea a két érték között helyezkedik el, USA 7 %.”

Engem minden ok nélkül támadott le az elkövető, s minősített fasisztának, rasszistának, antiszemitának. Lettem hirtelen gyűlölködő árvalányhajas fajmagyar, náci magyar, magyarkodó magyar.

Mire vagy büszke te senkiházi?- üvöltötte felém. A Szent Koronára, amely nem más, mint svájci sapka, Szent István ereklyéje tetem cafat, a Turul madár egy dülledt szemű tojó, a Himnuszotok pedig elavult nóta? Vagy Az Ember tragédiájára amely tömören geci, a Feszty körkép kártékony hazugság, nyelvetek pedig szedett-vedett ócskaság.

Landeszmann rabbi is megmondta már 1993-ban, hogyha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, mint a bőgatya és a fütyülős barack” .

Láthatod Te fajmagyar, hogy mi elértük Kertész Imrével azt is, hogy bár az előző évi Frankfurt-i könyvkiállításon, – amely a magyar irodalom kiemelése jegyében került megrendezésre –, ott még Kertész Imréről nem is tudtak, de a következő évben mégis irodalmi Nobel-díjat kapott.

Ne erőlködj hát öcsi – kezelt le az inzultáló –, mert úgyse fogsz ezzel semmit elérni, hiszen ti „genetikailag alávaló népség vagytok”, amit Kertész Ákos írónk egyértelműen meg is fogalmazott. Viselkedjetek hát a mi irányvonalaink szerint, mert ha beteljesedik Simon Peresz izraeli államelnök által hivatalosan megfogalmazott törekvésünk, hogy felvásároljuk Magyarországot, akkor majd számon kérünk magyarkodásotokért benneteket. És távozása közben még oda ordította: aztán ne merj ám erről senkinek se szólni, mert lecsukatlak nacionalizmus, sovinizmus, rasszizmus fasizmus és főleg antiszemitizmus vádjával.

Röviden ez az inzultus ért, amit magyar keresztényként el kellett szenvednem. Így hát kérem Elnök Urat látogasson meg, oszlassa el aggodalmaimat, és gondoskodjon arról, hogy eme egyedülálló incidens kellő nemzetközi publicitást is kapjon a további inzultusok és kártékony következmények hatékony elháríthatósága és magyar keresztény lelkem megnyugvása érdekében.

A Schweitzer rabbi esetéhez hasonlóan elvárható soron kívüli személyes látogatását pedig a Magyarok Világszövetsége elnökénél, Patrubány Miklósnál kérem eszközölni, mint aki engemet, vagyis minket, keresztény magyarokat személyében is képvisel.

2011 jún. 30.

Mély tisztelettel

Egy ismeretlen magyar keresztény állampolgár

/Gróf Endre közgazdász Pécs/

Hunhír.info