Míg egyes kutatók szerint túlzottak az éghajlatváltozás miatti aggodalmak, más tudósok előrejelzései arról szólnak, hogy 2100-ra Magyarország éghajlata olyan lesz, mint a mai Tunéziáé – mondta a 180 percben a klímaváltozásról folytatott vita kapcsán Páldy Anna, Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.

A szakember emlékeztetett rá, a Föld átlaghőmérséklete száz év alatt összesen 0,7 fokkal emelkedett, de Magyarország területén még ennél is nagyobb mértékben, 0,9 fokkal. A mért adatok alapján a felmelegedés a múlt század hetvenes éveitől vált nagyon gyorssá. Egyes forgatókönyvek szerint a mi századunk közepére 2-3 fokot, a század végére pedig 5 fokot fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Ennek alapján válhat Magyarország éghajlata az észak-afrikaihoz hasonlatossá.

Ez azt jelenti, hogy a század vége felé nyaranta sivatagos vagy félsivatagos időjárás köszönt majd a Kárpát-medencére. Teljesen át fog alakulni a mezőgazdaság, hiszen olyan növényeket kell termelni, amelyek bírják azt a hőmérsékletet és a mostaninál kisebb mennyiségű csapadék is elég nekik. Az esők mennyiségének csökkenése mellet a csapadék egyenetlenebb eloszlása is jellemzővé válhat, így az özönvízszerűen lezúduló csapadék növeli a penészedés veszélyét. Az újfajta növényeknek így a szárazság mellett erre is rezisztensnek kell lenniük, illetve szigorúbbá kell válnia a gabonapenészeket, illetve a nedvességet kedvelő kórokozókat szűrő ellenőrzéseknek.

Páldy Anna azt is elmondta, a folyamat egyelőre nem látszik változni. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem halad a kívánatos mértékben, jelenleg a legrosszabb forgatókönyvnél is rosszabb az időarányos eredmény. Ha elfogadjuk, hogy a szén-dioxid, mint az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz járul hozzá a klímaváltozáshoz, akkor jobb, ha hozzászokunk a gondolathoz, hogy a felmelegedés folyamata visszafordíthatatlan – mondta szakember.

A főigazgató-helyettes szerint a szervezet hosszú távon tud alkalmazkodni a változásokhoz, amit nagyban segíthet, ha az emberek átalakítják a környezetüket. Elsősorban szigetelni kell a lakóházakat és a munkahelyi épületeket, hogy minél kevesebb hő jusson be. Az emberi szervezet számára a helyiségek optimális belső hőmérséklete a 25 fok. Ha ennél melegebb környezetben kell tartózkodni, azzal nő az egészségügyi kockázat is, például plusz öt fok esetén tíz-tizenöt százalékkal nő a halálozások száma. Az a sajnálatos tapasztalat, hogy a nyári hőhullámok idején minden évben bekövetkezik ez a jelenség, tehát még mindig nem elég hatékony a megelőzés – tette hozzá a környezet-egészségügyi intézet munkatársa.

Páldy Anna a közeljövő feladatai kapcsán azt mondta, jelenleg azt látni, hogy nagyon változékony az időjárás, nagyon sok a hőhullám, így ezek hatásaira kell felkészülni.

Hunhír.info