Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök ismét elszólta magát: ő volt a vendége Breuer Péter szerkesztő-műsorvezetőnek az MR1 Kossuth Rádió ‘Halljad Izrael’ címmel 2012. február 23-án elhangzott adásában, amelyben elmondta, mennyire nem volna szabad rabigába hajtaniuk a fejüket a mindenki mástól örökösen rettegőknek, továbbá, hogy bár iszonyúan gyűlölik őket Magyarországon, mindegyikük nyugodtan viheti gyermekét oktatási intézményeikbe, mert ott ‘maximális biztonságban’ vannak.
Az antiszemitizmus Síp utcai szakértője, hasonlóan a Frölich Róbert főrabbi által a pesti gettó felszabadításának idei hatvanhetedik évfordulóján elmondottakhoz, nem hagyott kétséget, hogy nekik, a büszke, hős, kiválasztott Makkabeus-utódoknak ‘Pészach ünnepe a szabadságról szól’, hiszen nem rabszolgáknak születtek, ezért nem volna szabad rabigába hajtaniuk a fejüket, új irányuk lényege pedig az oktatás kezükbe vétele, hiszen irántuk ‘a gyűlölet iszonyú mértékben terjed Magyarországon’, ami persze nekik is köszönhető, hiszen ‘sokkal hangosabban, drasztikusabban’ kellett volna felhívniuk ‘a döntéshozók figyelmét a szélsőjobboldali veszély’-re, még akkor is, ha nálunk ‘még szerencsére nem történt olyan esemény, hogy valaki egy iskolájukat megpróbálta volna megtámadni’, így tehát mindenki nyugodtan viheti a gyermekét oktatási intézményeikbe, mert ott a biztonság maximális.
Mindezt olvasva méltán juthat eszünkbe egyfelől Benedek István, a kiváló pszichiáter, aki szerint van egy (mindig mindegyikük nevében nyilatkozó) rétegük, amelyikkel nem lehet öt mondatot váltani anélkül, hogy ajkáról a ‘sérelem’ kifejezés ne fordulna elő, másfelől viszont példaképeik egyike, Jászi (Jakubovics) Oszkár, aki kénytelen volt elismerni (Magyar kálvária, magyar föltámadás, 1989), hogy aki megállapította sem országos átlagszámuknak, sem szellemi-erkölcsi fajsúlyuknak meg nem felelő számbeli túltengésüket a szellemi élet vezető pozícióiban, aki megjegyezte, hogy túlzott érvényesülésük ‘gyakran nem magasabb intelligenciát, csak tekintet nélkülibb könyököt és vastagabb arcbőrt jelent’, aki kritizálni merészelte intellektueljeinek ‘számos ízléstelenségét és ripők amoralizmusát, rögtön közveszélyes, műveletlen antiszemitaként lett beállítva, akit az egész sajtó lehetetlenné tett’.
Tanulság: úgy tűnik, a maximális biztonságban és örökös rettegésben élők valahol sejtik, mennyire nem nőnek a jegenyefák az égig, ugyanis ha így folytatják, bizony eljön az idő, amikor a kettő közül csak az utóbbi lesz visszavonhatatlanul osztályrészük.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
