Csakhogy… a békemenet semmit nem oldott meg. Éppen olyan szegények az emberek, éppen úgy lop minden szolgáltató, éppen olyan hatástalanok a különböző hivatalok a törvény betartatását illetően mint eddig, és éppen annyira táncoltatja a kormányt az uniós liberalizmus és az IMF is, mint eddig.

Nagyon furcsa, hogy Magyarországon nem érzi magát otthon a legtöbb állampolgár. Igaz, nincs a földnek – de legalábbis Európának – olyan pontja, ahol ez az érzés elmúlna, hiszen Magyarországon – azaz a Kárpát-medencén – kívül mindenütt idegenben vagyunk. De miért is van az, hogy saját hazánkban, is idegennek érezzük magunkat azzal együtt, hogy halovány reményt adott a békemenet egy olyan nemzeti összetartásra, amelyet eddig elképzelni sem tudtunk volna. Csakhogy… a békemenet semmit nem oldott meg. Éppen olyan szegények az emberek, éppen úgy lop minden szolgáltató, éppen olyan hatástalanok a különböző hivatalok a törvény betartatását illetően mint eddig, és éppen annyira táncoltatja a kormányt az uniós liberalizmus és az IMF is, mint eddig. A bíróságokat éppen annyira használhatják bűnözők néhány hamis tanúval ártatlanok ellen mint eddig, s a NAV is csak a kishalakra bukik, azokat veszi elő… éppen úgy, mint eddig. Az idős néni pénz híján otthagyja a gyógyszert a patikában – mint eddig, s a rákos kisgyerekek gyógyulásáért gyűjtést kell rendezni, miközben ezer felé folyik el az állam pénze, s az ember az utolsó ebben a rabló kapitalista világban. Sem jog, sem személyi, sem semmilyen biztonság nincs ma Magyarországon, hiszen az az EU-nak nem jó, ha az egyes tagállamok állampolgárai biztonságban érzik magukat. Mert aki biztonságban, saját állama általi védelemben él, azt nem lehet úgy forgatni, ugráltatni, kizsákmányolni, ahogy a nemzetközi bankmaffiának, a polgárok pénzéből lebzselő uniós képviselőknek, vagy a minden bevételt kimentő multiknak tetszik. A polgár legyen csak állandó bizonytalanságban, ne tudjon tervezni, ne tudjon gyerekeinek jövőt építeni, és ne tudjon idős rokonaim segíteni. A polgár tegye azt és úgy, amit és ahogyan diktálnak neki.

Nos, a fenti néhány gondolat csak a hazátlanság érzésének a csúcsa. Le sem lehet írni, miért van elege az embernek, s miért nem érzi magát Magyarhonban és a Kárpát-medencében otthon. Illetve… miért érez tehetetlenséget, noha inkább a barikádon védené saját érdekeit, s tenne rendet. Ám, erre nincs lehetősége, hiszen minden kormány egy nagyobb európai- vagy világkormány alárendeltje, s mint ilyen köteles saját nemzete ellen támadni, ha az mást akar, mint amit a nemzetközi bankmaffia, a nemzetközi pénzvilág megkövetel. Magyarán, sehol nem lehetünk igazán otthon és nem lehetünk valóságos biztonságban.

Emberellenes törvények, hazafiságellenes intézkedések és erkölcsi normákat romboló eszmék tömege akadályozza az európai embert abban, hogy hazáját és nemzetét védje, annak javát és céljait szolgálja. Ha egy ország kormányával meg lehet tenni azt, amit Magyarország nemzeti keresztény kormányával megtett a disznóknak piros labdát, s csirkéknek összkomfortot követelő liberális aberráltak uniója, akkor az egyénnel még inkább nem törődik ez a pénzügyi rabló képződmény. Ha Orbán Viktort és Magyarországot a nemzetközi liberális sajtó segédletével úgy meg lehet alázni, ahogy ezt ezek a tömeggyilkosok tették, akkor az egyén de facto életveszélyben van az unióban. Mert ez az Európai Unió a hitleri birodalomnál lelketlenebbül és aljasabbul, gyilkosabb indulatokkal és erkölcstelenséggel, embertelenséggel felvértezve teszi a dolgát az európai polgárok ellen. Különösen a keresztény világnézetű polgárok ellen, hiszen világosan kirajzolódott az évek során, hogy az Európai Unió egy, a szocialista eszméből, és a keresztényellenességből kelt ki, mint a krokodiltojásból a később gyilkossá váló vadállat. S ez a vadállat most nőtt meg…

Nem érezzük itthon magunkat… Ez egy megállapítás, de a kérdés mindjárt kapcsolódik hozzá: Mit tehetünk ez ellen a velejéig romlott, emberellenes és gyilkos európai rendszer ellen? A válasz: egyedül bizony semmit. Hiszen egyedül olyanok vagyunk, mint a focipályára tévedt hangya, amit vagy szándékosan, vagy véletlenül, de agyonnyomnak. Beledöglünk az ellenkezésbe, s nem marad utánunk több hír, leírás, mint a honfoglaló magyarokról… Azaz, semmi. A hontalanság és a bizonytalanságban élés drámai érzését önmagunkban kell tehát legelsősorban legyőznünk. Újra kell építeni magunkban azt, hogy a Kárpát-medence nem egy szerzett, hanem Istentől kapott örök jussunk, amelyet a keresztény életszemlélettel és világnézettel tarthatunk meg magunknak. Hiszen az uniós nihilizmus, a liberalizmus, a gyilkos szocialista semmi, minden erőlködés ellenére megsemmisülni látszik. A szeretet, a haza iránti elkötelezettség, és a hit nélküliség sehová nem vezet, tehát értelmetlen. A pénz imádata, amely a rendszert hajtja és tartja fenn, szintén értelmetlenné és kiüresedetté válik. A gyűlölködés fásultsághoz vezet, és az Isten nélküliség kiégeti azokat, akik nem hisznek.

És mindezt tudják magukról a liberálisok, és tudják a nemzetközi pénzmaffia tagjai is… Legalább is az értelmesebbje. Mert e nemzetközi pénzmaffia döntő többsége primitív, de a primitívség is végzetes.

Azt érték nélküli társadalmak sorra felbomlanak, s felbomlik a hazaáruló országvezetők véres keze alatt működő összes rendszer, és felbomlik az értékek és a kereszténység nélkül vegetáló, egyre gyengébb unió is. Látható, hogy mind kisebb mértékű a tagországok polgárainak ragaszkodása ehhez az embertelen és nemzeteket eltiporni akaró káoszhoz, s az európai polgárok egyre jobban ragaszkodnak saját nemzeti értékeikhez, saját kultúrájukhoz, hitükhöz, hagyományaikhoz. Ez az európai „összragaszkodás” pedig olyan, mint a lezárt edényben növekvő légnyomás. Egyre nagyobb lesz, s egyszer csak kilövi a zárat, robban, és elsöpör mindent, ami útjában áll. A szivárgás már megkezdődött, amikor Orbán Viktort és a magyar nemzetet gyalázták a liberális pedofil elmebetegek, a magyarországi hazaárulók hazug információi alapján. A szivárgás volt maga a békemenet is, amikor a Kárpát-medence polgárai megmutatták ragaszkodásukat a hazához, a nemzeti hovatartozáshoz. Lanyhult is a magyarellenes kirohanások ereje, azonban a láthatatlan hatalom szorított is egyet a renitens kormány mozgásterén. Igaz, a szivárgás által keletkezett felhőcske bejárta és bejárja Európát…

Az uniós polgárok lassan-lassan átértékelik a hazátlanság érzését, és a sok pofon, elnyomás acélossá, szegénység kitartó és összetartó nemzetté edzik a széthúzó és önmagát is gyilkoló nemzetet. S ugyanezt teszi az uniós liberalizmus és szocialista elnyomás Európa-szerte. Felszínre tör az érték iránti vágy és igény, az erkölcs, a szeretet, az emberség, a keresztény szellemiség, s Európa értékesebb lesz, mint volt. Szuverén, de egymást megbecsülő és egymást támogató nemzetek közösségévé válik, s a jól körülhatárolható erkölcsi és szellemi értékek bölcsője lesz. A folyamat azonban hosszú és kitartást, erőt igénylő. Lehetnek háború, lehet pusztítás, mert az európai Sátán – azaz, az Unió – nem adja egykönnyen a hatalmát. Az érték és az erkölcs azonban éppen úgy regenerálódik, mint a tiszai ciánszennyezés után a természet. A rossz – azaz, a liberalizmus és a szocializmus – viszont a fájdalmas heghez hasonlóan begyógyul, semmivé lesz… s nem rákosodik el! Ehhez azonban soha többé nem szabad hazátlannak és hitetlennek tartanunk, éreznünk magunkat. Hiszen a Sátán Istennel hadakozik, amely hadakozás eleve kudarcra ítéltetett…

Stoffán György

Hunhír.info kommentár:

Hunhír.info