Ma ott állunk a szakadék szélén – hörgik a liberálisok, s 180 fokos fordulattal, az eddig felépített politikai rendszer visszabontásával lehet megakadályozni a gödörbe zuhanást. Ezt nyomatékosítja egy megnevezése szerint gazdasági kérdésekkel foglalkozó intézmény vélelmezhetően szkíta identitású vezére, Vértes András, a GKI Gazdasági Kutató Zrt. elnöke. A gazdasági szakember egyértelmű politikai nyilatkozatot tett az egyik liberálproli hangágyúnak: “Csak akkor van esély az államcsőd, a teljes összeomlás elkerülésére, ha Orbánnal, vagy nélküle, de a Fidesz józan erő visszafordulnak a zsákutcában, és helyreállítják az európai demokratikus normákat, nyílt párbeszédet kezdenek a társadalommal, felhagynak a gyűlölködéssel és az árkok ásásával.”
A trianoni terrordiktátum életbe lépése, Magyarország keresztre feszítése után magyarországi milliók torkából szakadt fel a két, egymást kiegészítő jelmondat, a “Nem, nem, soha!” és a “Mindent vissza!” Jelentette az egyik a soha bele nem nyugvást, a világ történelme legnagyobb igazságtalanságának totális elvetését, illetve a másik azt az éltetető reményt és akaratot, hogy a magyarság minden erejével, szinte egy emberként a régi határok visszaállításáért fog harcolni. A világhatalmak véres játékában aztán elvérzett a jogos tulajdonáért harcoló magyarság, a megmaradt területét idegenek szállták meg, akik öröklakásokat építettek ideiglenesen itt állomásozó katonai vezetőiknek. Aztán elszálltak az évtizedek, és egy újabb, de már europér diktatúra után úgy tűnt, hogy egy hatalmas többséggel megválasztott politikai erő igazodva ugyan az Új Világrend farkastörvényeihez, valamit próbál tenni a megmaradt, látszólag még a magyar nép tulajdonában lévő földön, a demokratikus jogállamnak becézett új gyarmaton. A szándék lehet, hogy jó volt, a megvalósítás és a kommunikáció csapnivaló. Lehetne vizsgálni a miértek tucatjait, az ok, okozati összefüggéseket, de a helyzeten nem változtatna, legfeljebb páran megértenék a lényeget. Ma ott állunk a szakadék szélén – hörgik a liberálisok, s 180 fokos fordulattal, az eddig felépített politikai rendszer visszabontásával lehet megakadályozni a gödörbe zuhanást. Ezt nyomatékosítja egy megnevezése szerint gazdasági kérdésekkel foglalkozó intézmény vélelmezhetően szkíta identitású vezére, Vértes András, a GKI Gazdasági Kutató Zrt. elnöke. A gazdasági szakember egyértelmű politikai nyilatkozatot tett az egyik liberálproli hangágyúnak: “Csak akkor van esély az államcsőd, a teljes összeomlás elkerülésére, ha Orbánnal, vagy nélküle, de a Fidesz józan erő visszafordulnak a zsákutcában, és helyreállítják az európai demokratikus normákat, nyílt párbeszédet kezdenek a társadalommal, felhagynak a gyűlölködéssel és az árkok ásásával.”
Vértes úr aztán az interjúban rendre sorolja is a számára szentségtörésnek számító kormányzati intézkedéseket, amelyek közül az piszkálja alaphangon a nagy orrát, hogy a Fidesz nem ment tovább a Libajnai-féle, szemet ugyan ki nem lövetünk, de mindenben kiszolgáljuk kihasználóink igényeit úton.
Erre rakódnak aztán a liberális belső ellenzéki hatalom által annyi gyűlölt, a nemzeti Jobbik által pedig megalkuvónak és megfelelés-kényszeresnek ítélt, de a semminél jobb alapján elfogadott intézkedések, mint a profitorientált idegen bankok által gründolt magánnyugdíj-pénztárak helyzetének rendezése, vagy Magyarországról tízezer milliárdokat kiszivattyúzó idegen bankok felkérése egy minimális közteherviselésre.
Vértes úr a bankárista alapproblémák után egyből átmegy a politikai kérdések ecsetelésébe, a demokrácia-deficit szajkózásába. A világhatalmista “bástya” az MNB elleni állítólagos támadás éppen úgy biztosítékkiverő tényező a páholyok és charták világában, mint az igazságügy, a vallásügy, a bíróságok működése, a sajtó, az úgynevezett demokratikus infrastruktúra jelenlegi helyzete. Vértes kimondja: a Világhatalom nem fogja hagyni, hogy Magyarország precedenst teremtsen, lázadásra buzdítsa a keleti országokat, és ne adósítsa el úgy az országot, hogy a következő generációknak valami is maradhasson a minimális maradékból.
Itt tartunk tehát. A liberális követeléseket és parancsokat ismerjük, a bőrünkön érezzük az elhibázott, rosszul végrehajtott, a hátországi ellenséget piedesztálra emelő, kommunikációjában is hipergyönge kormányzati “rabszolgafelkelés” minden buktatóját és hiányosságát. A megszoksz, vagy megszöksz Kúrcsányi kinyilatkoztatása helyett most ez van: mindenedtől megfosztva, láncosan itt robotolsz egy tányér híg levesért, vagy beledöglesz. A rabszolgatartó világbirodalom nem keresztre feszített rabszolgákkal szegélyezteti a Brüsszelbe vezető utat. Azt az ő légióinak kéne végrehajtania, és ezt láthatná a világ. A rabszolgatartó Világbirodalom azt akarja, hogy a gyarmat lakossága végezze el a piszkos munkát a mindent vissza elv új értelmezése alapján.
Bekövetkezhet? Bogár professzor is elképzelhetőnek tartja, mert abban aztán a legmaximálisabban egyetértünk vele, hogy tragikus tévedés volt Orbánéknak az, hogy Magyarország népe egységben sorakozik fel a lázadás mögé. Mint ahogyan azon szavait is megfontolásra ajánljuk, hogy birodalmi megtorlás azonban olyan brutálisnak látszik, ami most már elkerülhetetlenné teszi a meghátrálást. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a helyzetünk a lázadási kísérlet leverése után valószínűleg rosszabb lesz, mint annak előtte volt.
Koldus Kálmán – Hunhír.info
