Noha az ősliberálisok, chartáik, páholyaik kitartanak amellett, hogy vevő lesz a magyar sudribunkó a sajtószabadságosdira, alaptörvényesdire, szentkoronázásra, a jogállamizgatásra, a generációsok ifjabb nemzedéke pár képviselője már rájött, és le is írta, hogy most mitől megy a vonat. Noha volt olyan alaptörvény-ellenes, a felsőbbrendű tudatával rendelkező ifjú hölgy is, akik az öregen hangján szólva a a minimum 88 szervezet által gründolt demonstrációról index tudósítása szerint a nagy számú középosztálybeli tüntetőre célozva, azt mondta, hogy ez egy minőségi tüntetés volt – egyre több libsi hangoztatja, hogy csak a nagy tömegekre telepedve, az ő szájízük szerint megfogalmazott tüntetési célokkal lehet valamit elérni, a liberális lózungok legfeljebb csak egy törpe kisebbség szellemi önkielégítését szolgálhatják. Egyes liberális véleményvezérek, megmondóemberek, stb., akik alvó pártként jellemzik a Jobbikot, emellett azt is egyértelművé teszik: a kormányt igazán fenyegető veszély nem az operaházi tüntetés, hanem a kétszámjegyű állampapírhozam felbukkanása. És ebben a helyzetben kell kétfrontos harccal nagyon gyorsan lépnie a Jobbiknak. Vissza kell szereznie az utcát, és azt kommunikálnia, hogy csak a párt magyar nép soraiból vett fiai és lányai képesek a reális tényfeltárásokra és problémafelvetésekre, azok megoldásra, nem pedig a rátelepedők, a liberális eszközkezelők.
Az elmúlt hetek eseményeinek betetőzéseként hétfőn civil szervezetek és ellenzéki pártok tízezreket vittek az utcára, hogy közösen tiltakozzanak az új alaptörvény életbe lépése, illetve az azt ünneplő operaházi rendezvény ellen. A tüntetés apropójának és üzeneteinek kiválasztása azonban világosan megmutatta a szóban forgó szervezetek korlátait. Az Operaháznál, az alaptörvény ellen, ráadásul egy értelmiségi csoportok által dominált rendezvényen tüntetni ugyanis a választópolgárok döntő többsége számára: úri vircsaft – írja a Véleményvezér, nagyon jól érzékelve, csak rosszul minősítve a helyzetet: a választópolgárok döntő többsége számára ez nem úri, hanem libsi vircsaft.
A Véleményvezér szomorúan ugyan, de leírja a libsik számára mintegy okulásképpen: valódi népharagot a jogállam csorbítása, a közmédia elfoglalása vagy éppen az új alaptörvény nem fog kiváltani. Annál inkább az olyan kérdések, melyeket az emberek a saját pénztárcájukon is megérezhetnek: a svájci frank és az euró árfolyama, a munkahelyek hiánya. Ehhez mi még hozzá tesszük a továbbra is erősödő cigánybűnözést, a gazdasági elit és a nép között egyre nagyobb szakadékot, a bankár – kizsákmányoló bankos világot, és sorolhatnánk tucatjával.
A fentiekben leírtakkal egyet kell értenünk a liberálisokkal, és ezért is figyelmeztetünk. A Jobbik azt nem hagyhatja, hogy ismét szociálliberálisnak nevezett, valójában liberális egyeduralkodó kompánia vezesse az országot úgy, mint az elmúlt nyolc évben, de főleg azt nem, hogy a puccsisták és világhatalmista szolgák a jogosan elégedetlen többségre telepedve nem a nemzet alkotóinak jobb életéért, hanem a hatalomszerzésért, a szálláscsinálásért, és a maradék vagyonunk elkótyavetyélésért tevékenykedjenek. Ezért hangsúlyozzuk még egyszer: vissza kell szereznie az utcát, és azt kommunikálnia, hogy csak a párt magyar nép soraiból vett fiai és lányai képesek a reális tényfeltárásokra és problémafelvetésekre, azok megoldására, nem pedig a rátelepedők, a liberális eszközkezelők.
Koldus Kálmán – Hunhír.info
