Kövér László mondjon le – ugatja az a hazaáruló söpredék, amely kettős mércével méri a bűnt, a gyilkosságokat, a halált. Mert számukra az 1370 óta nemzeti jelképeként használt Árpád-sávos zászló nyilas, a vörös csillag viszont megengedhető jelkép. Nem lehet tudatlannak nevezni ezt a söpredéket, hiszen számukra is világos, hogy Lenin óta hány millió áldozata van a kommunizmusnak, s, hogy mit tett az a rendszer, az az eszmeiség a világgal. S teszi ma is. Hiszen az Európai Unió is egy szocialista-kommunista elmebaj alapján született, mert a haza fogalma e szabadelvűeknek a háborút, az ellenségeskedést, a katonaságot jelentette, nem pedig az anyaföldet, a Vaterlandot, a hazát, amelyért minden áldozatot meghoz az ember.

E beteg agyú söpredék azt hitte – lásd Károlyit és bandáját is -, hogyha a határokat eltörlik, akkor a népek testvériségben és egyenlő jogokkal élnek majd, s egy akolba lehet terelni a világot. Az ő aklukba. Erre a beteges elgondolásra telepedett rá a kapitalizmus, amely már nem a testvériséget és a szabadságot értette az egyesült Európa és az egyesült világ fogalmán, hanem azt a buta és lealjasított tömeget, amelyet ki lehet zsigerelni, rabszolgává lehet tenni. Ezt a világot éljük ma. Ennek a világnak a szakadékába menetel Európa minden népe, s ez a világ fog leégni hamarosan, a harmadik – immár jelképek nélküli – világháborúban. A mai világot az aljasság és az embertelenség jellemzi akkor is, ha ezt másképpen festik le a politikusok, a közgazdászok, az egyházak. S ezt a világot jellemzi az az ugatás, amely a vörös csillag mellett és a horogkereszt vagy épp az Árpád-sávos zászló ellen – sem – hallatszik az égig.

Kik is ezek az emberek, akik választóvonalat tesznek a két elmebeteg, sátáni hatalom közé? Kik azok a lealjasult politikai és civil szervezetek, amelyek nem tudják, hogy a második világháború embertelen pusztítása elenyésző volt a kommunista eszme pusztításhoz képest? Kik azok, akik azt merik mondani, hogy a vörös csillag nem olyan jelkép, amelyet minden eszközzel a történelem szemétdombján kell a horogkereszt mellett elégetni?

Érthetetlen és embertelen világ ez, amely megérett a végpusztulásra. Mert ma jelképek nélkül vész oda minden. Erkölcs, hit, buzgalom, hazaszeretet, szeretet… és minden érték, amelyet a sátáni kommunizmus, a vörös csillag imádók elgondolása alapján pusztítani lehet. Ugyanis a szocializmus köti össze a horogkeresztet és a vörös csillagot. A szocialista eszmék méhéből született meg Hitler és Sztálin is. És a vörös csillag, vagy a vörös zászlót díszítő horogkereszt nem válogatott különösebben az áldozatok között. Minden népet és minden ellenkezőt ki akart irtani és ki is irtott. Nos, ezért követeli a vörös söpredék Kövér lemondását. Mert akik a Lajtán túl nem tapasztalták meg anyjuk szovjet megerőszakolását, rokonaik Gulágra küldését, testvérük agyonlövését… és sorolhatnám, ők is vörös ködben látják szebbnek a világot.

Azonban nincs kétségem afelől, hogy pont saját efféle ostobaságuk okán előbb vagy utóbb megtapasztalják – ha meg nem is értik -, hogy a világ nem olyan, mint amilyennek ők hiszik. Anyjukat megerőszakolják majd, kifosztják őket, testvéreiket és gyermekeiket lemészárolják… mert ők embertelenek, és az embertelenség visszaüt. S ma az ilyen idióták miatt egyre közelebb van az idő, amikor ez a visszaütés megtörténik. Hiszen a kettős mérce nem biztosítéka sem a jognak, sem a biztonságnak, sem a politikai hatalmaknak. A kettős mérce maga a halál. Azoknak is, akik használják, s azoknak is, akik áldozataikká válnak… A kettős mérce az embertelenség úthengere, amely mindenkit kilapít, megsemmisít. Söpredéket és tisztességest egyaránt… ugyanis egy dolog hiányzik belőle: az igazságosság.

Stoffán György

A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával.

Hunhír.info