Mint ahogy azt tegnap már megjósoltuk, s amint arról ma a HunHír is röviden beszámolt, a Képíró Sándor elleni per mai tárgyalásán a bíróság elutasította a nácivadászok által minap előkotort titokzatos tanú kihallgatására tett ügyészi indítványt. A tárgyalás kezdetén azonban még egy fontos bejelentéssel élt Varga Béla bíró úr: a tegnapi szakértői vélemények meghallgatása után a bíróság hétfőn megkeresi a Legfőbb Ügyészt.

A tárgyalás kezdetén Varga Béla bíró mosolyogva megjegyezte: olyan információ jutott el hozzá, hogy valaki dögunalmasnak nevezte a korábbi tárgyalást. Ezt hallván a tudósító elégedetten dőlt hátra: az igazságszolgáltatás szorgos munkásai is olvassák hát a HunHírt! A keddi tárgyalási napról szóló HunHír-tudósításban ugyanis mi neveztük dögunalmasnak Varga Béla úr fölolvasását, tegnapi beszámolónkat pedig azzal a jóslattal zártuk, hogy „ismét dögunalmas napnak nézünk elébe”. Varga Béla ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a VKF bírósága 1944-es ítéletének részletes ismertetése azért fontos, mert az abban szereplő megállapítások perdöntő adalékul szolgálnak Képíró Sándor ügyéhez. Vagyis: ezen adalékok alapján lehet majd elítélni vagy fölmenteni a vádlottat.

Varga Béla a mai napi fölolvasás során néhányszor ismét szóba hozta a dögunalmat, s bizonyos vallomásbeli összefüggések tálalása után egy alkalommal azt találta mondani, „nem kell a dögunalomnak felülni”. Bizony nem kell, tudósító sem gondolt kollektív felülésre. Mindazonáltal a tudósító most is élni óhajt a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogával, s kijelenti: Varga Béla bíró úr mai napi, igencsak kimerítő fölolvasási teljesítménye szintén nem keltett benne komolyabb izgalmat, tehát tegnapi jóslatának megfelelően unalmasnak könyvelte el a mai napi előadást is. (Varga Béla úr és a bírói tanács iránti tiszteletből az összetett szó „dög” részét ezúttal mellőzzük.)

A tárgyalás kezdetén Varga Béla úr azt mondta: „egy kis probléma van nálunk”, s ezért jövő héten szünetel a Képíró-per (legközelebb június 8-án lesz tárgyalási nap). Varga Béla két fontos bejelentéssel élt, amelyekből megtudhattuk, minő problémák támadták náluk.

A bíróság egyrészt elutasította a nácivadászok által kedden föltálalt titokzatos tanú meghallgatására tett ügyészi indítványt. Az indoklásban Varga Béla elmondta, a föllelt tanú nem a per tárgyához tartozó ügyben kívánt volna vallomást tenni. Más lenne a helyzet – tette hozzá -, ha annak a 30 embernek egyike lenne, akiket állítólag az újvidéki sportpályán lévő kivégzőhelyre küldött Képíró Sándor, s a tanú csodálatos módon túl is élte volna a kivégzést. Varga Béla bíró úrnak ez a – fricskaként értékelhető – megjegyzése tudósító számára nem volt unalmas, sőt, nagyon is méltányolta.

A bírói tanács elnöke másrészt azt is közölte: a tegnapi szakértői vallomások nyomán a bíróság úgy döntött, hogy hétfőn a jelen perben bizonyítékként szereplő 1948-as peranyagot megküldi a legfőbb ügyésznek. Mint már korábban megírtuk, a Képíró Sándor elleni vádiratban összesen két „bizonyíték” szerepel: a VKF bíróságának 1944-es ítélete (illetve annak nem hiteles, csonka másolata), valamint a Nagy János honvéd főhadnagy ügyében 1948. december 15-én kihirdetett népbírósági ítélet. Ez utóbbival kapcsolatban tegnap Zinner Tibor úr elmondta, hogy a Nagy-perben a népbírósági tanács szabálytalanul alakult meg: a törvény szerint ugyanis a négy koalíciós párt (MKP, SZDP, NPP és FKgP) egy-egy tagot delegált a bírói tanácsba, Nagy János pere idején viszont az MKP és az SZDP már MDP néven „egyesült”, s a népbírósági tanácsban két MDP által delegált tag ült. Ez ellentétes volt az akkor hatályos törvénnyel. Mivel a bírói tanács összetételének szabálytalansága önmagában semmisségi ok, ezért jelen per bírósága ennek megállapítása miatt fordul a legfőbb ügyészhez, aki majd eldönti, hogy a semmiség megállapítása érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz fordul-e, vagy sem. Ha ugyanis minden ügyészek ügyésze az LB-hez fordul, akkor a Képíró elleni vád legfontosabb „bizonyítéka” méltó helyén landol: a kukában.

A népbírósági tanács korabeli összetételének ecsetelésekor Varga Béla bíró úr súlyos hibát vétett, amelyre mély tisztelettel – s a jegyzőkönyv javítására vonatkozó szerény intenció kíséretében – ezúton hívjuk fel a bíróság becses figyelmét. Az MKP és SZDP „egyesülése” után létrejött rákosista szörnypártot MDP (Magyar Dolgozók Pártja) helyett MDF-nek (Magyar Demokrata Fórumnak) nevezte Varga Béla bíró úr – ráadásul nem is egyszer. Ez ellen a „baki” ellen az egykori fórumos képviselő Zétényi Zsolt sem tiltakozott, ami teljességgel érthető. Az általunk nagyra becsült Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd úr ugyanis – tudósítóhoz hasonlóan – vélhetően szintén nagyon unta a mai napi Varga-előadást, ezért ilyen „apróságra” már a szeme sem rebbent.

A Képíró-per mai tárgyalási unalmáról később számolunk be részletesen.

Kapcsolódó cikkek:
Az összes írásunk Képíró Sándor peréről:

Falusy Márton – Hunhír.info